Az egyházközség története
Egy közösség története, amely generációkon át formálódott Százhalombattán, templomokkal, szolgálattal, imádsággal és az itt élő emberekkel.
A kezdetektől 1910-ig
A battai katolikusok első temploma
A battai katolikusok hosszú ideig az 1715-ben alapított érdi plébániához tartoztak, és oda jártak át szentmisére. A XIX. század közepén határozták el, hogy saját templomot építenek a faluban. Az 1870-es években megkezdődött a gyűjtés: a hívek évtizedeken át járták a környék és Fejér megye településeit az adományokért.
1894. szeptember 16-án megalakult a Templom Építő Bizottság. A templomot Tőry Emil műépítész tervezte, a kivitelezést Unghváry Antal építőmester végezte. 1909. október 30-án Holeksy Ágoston érdi plébános megáldotta az alapkövet, és a következő év nyarára elkészült a Szent László király tiszteletére emelt templom. 1910. augusztus 28-án Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök szentelte fel.
Az oltárt és a szószéket Sziklai József oltárépítő készítette, a két új harangot Egry Ferenc budapesti harangöntő. A padokat és a sekrestyeszekrényt Schaffer Antal ercsi asztalosmester faragta.
1919–1945
Saját pap, saját közösség
1919. április 21-én, húsvéthétfőn a megyéspüspök jóváhagyta, hogy Batta önálló lelkészség legyen, és leváljon az érdi plébániáról. Az első lelkipásztor, Kéri Nándor 1919. július 21-én érkezett a faluba. Ettől az évtől vezetik a plébánia anyakönyveit és a Historia Domust, a plébánia krónikáját.
1921-ben az egyházközség megvásárolta a község egykori járványkórházát, amelyből felújítás után plébániaház lett. A templom berendezése tovább gyarapodott: 1929-ben Lisieux-i Szent Teréz szobrát kapta ajándékba, 1934-ben pedig felszentelték a keresztút képeit. 1925-től a franciskapusztai kápolna is a közösség életének része volt.
1945–1983
Nehéz idők, hűséges közösség
A második világháborúban a templom mintegy nyolcvan aknatalálatot élt túl. A háború utáni helyreállítás Perjés Béla atya nevéhez fűződik, aki évtizedeken át szolgálta a közösséget. 1949-ben a lelkészséget plébániává emelték.
1955-ben Dr. Dénes Jenő festette meg a templom freskóit. Alapgondolatuk, hogy a battai templom a magyar engesztelés kis szentélye legyen: a szentélyben középen a Magyarok Nagyasszonya látható, előtte magyar szentek hódolnak, és Szent László király vezeti a battai híveket, élükön Prohászka Ottokárral.
A Dunamenti Hőerőmű építésével a település gyorsan nőni kezdett. Perjés atya már 1957-ben, előrelátóan telket vásárolt egy új miséző hely számára, amelyet végrendeletében a plébániára hagyott. 1966-tól Tóth Andor atya vezette a plébániát, és a nehéz politikai körülmények között is kitartóan dolgozott egy új templom felépítésén.
1983–1987
A Nagyboldogasszony-kápolna
Miután a franciskapusztai kápolnában a többszöri betörés és rongálás miatt 1983-ban megszűnt a misézés, Tóth Andor atya hosszas utánajárással építési engedélyt szerzett a Perjés atya által vásárolt telekre. Így épült fel a Nagyboldogasszony-kápolna.
Különleges kincse, hogy szentélye alá a Szent István király által épített székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika köveiből helyeztek el. 1987. október 24-én Szakos Gyula püspök szentelte fel. A kápolna két domborművét Domonkos Béla érdi szobrászművész készítette: az egyik a Boldogságos Szűz Máriát, a másik koronáját felajánló Szent István királyt ábrázolja.
1992–1996
A Szent István-templom
Az 1990-es években a város új lakótelepei számára egy nagyobb templom is épült. Az 1992-ben alakult Dominus Vobiscum Alapítvány kezdeményezésére, a város által ingyen átadott telken, hazai és külföldi adományokból felépült templomot Makovecz Imre tervezte. Az alapkövet 1995. május 30-án tették le, és 1996. augusztus 20-án Takács Nándor megyéspüspök szentelte fel.
Hatalmas kupoláját gyűrű alakban elhelyezkedő, betonból formált fák tartják, amelyek a környék vaskori halomsírjait idézik, tornyát aranyszínű napkorong és két rézszárny díszíti. Belsejében megkövesedett fák vesznek körül egy kör alakú teret. Az építész szavaival az volt a cél, hogy „a föld és az ég találkozzon”.
1997-től napjainkig
Egy plébánia, három templom
Az ezredforduló után Illéssy Mátyás atya vezette a plébániát (2003–2022). Az ő idejében a Szent László-templom gázfűtést és új ólomüveg ablakokat kapott, és megújult a régi plébániaház is. A templom 100. évfordulójára, 2010-ben, Csóka László festőművész újította meg a megkopott falképeket.
2023 óta Arany Ferenc atya a plébánosunk. Ma a százhalombattai közösség három templomban él együtt: a több mint százéves Szent László-templomban, a Nagyboldogasszony-kápolnában és a Szent István-templomban. Mindegyik a maga módján őrzi azt, amit az előttünk járó nemzedékek ránk hagytak.
Mérföldkövek
- 1894 Megalakul a Templom Építő Bizottság
- 1910 Prohászka Ottokár püspök felszenteli a Szent László-templomot
- 1919 Önálló lelkészség, megérkezik az első lelkipásztor, Kéri Nándor
- 1921 Az egyházközség megvásárolja a plébániaházat
- 1949 A lelkészség plébániává válik
- 1955 Elkészülnek Dr. Dénes Jenő freskói
- 1987 Felszentelik a Nagyboldogasszony-kápolnát
- 1996 Felszentelik a Makovecz Imre tervezte Szent István-templomot
- 2010 A Szent László-templom 100 éves
- 2023 Arany Ferenc atya lesz a plébános