Templomaink
Ismerd meg templomaink!
Százhalombatta, Arany János u. 6.
Szent István Templom
Előzmények:
1992. október 8-án megalapították a Dominus Vobiscum Alapítványt a római katolikus templom létrehozására, melynek elnöke dr. Nagypataki Gyula volt.
1993. december 20-án a Városi Önkormányzat Testülete elfogadta, hogy a katolikus és református templom építéséhez a telket térítésmentesen rendelkezésre bocsátja.
Építés:
A templom építésének több mint 200 millió Ft-os költségét az Alapítvány külföldi és belföldi adományokból fedezte.
A templom tervezője: Makovecz Imre az organikus építészet egyik legismertebb magyarországi képviselője.
Organikus építészet: az építészet azon irányzata, amelynek programjában az szerepel, hogy az épület „természetesen” nőjjön ki abból a helyből, ahová tervezték, alkosson azzal harmonikus, „szerves” egységet mind a felhasznált anyagok, mind az épület mérete, alakja és gondolatisága szempontjából. Ezért mondják, hogy az organikus építészet inkább filozófia, aminek megnyilvánulásai annak épületei.
Az ünnepélyes alapkő-letételre 1995. május 30-án került sor.
1996. augusztus 20-án dr. Takács Nándor székesfehérvári megyéspüspök szentelte fel a templomot, melynek belső berendezései ekkor csak ideiglenesek voltak.
A Szent István Templom külső megjelenéséről:
„A település környékén többszáz” (eredeti szövegben koraközépkori) vaskori „halomsírt tártak fel, ezekre emlékeztet a templom hatalmas kupolája, amelyet gyűrű alakban elhelyezkedő, betonból formált fák tartanak. Az imaterem és a paplak kisebb füvel borított dombokként csatlakoznak a természetes palafedésű nagykupolához. A terület római kori történelmét idézik a halmokat átvágó fehér falak.”
„A tornyon, a homlok magasságában egy kámzsaszerű nyílás látható, amely előtt egy arany napkorong van, amelyet tulipánhoz vagy bikaszarvhoz hasonló szerkezet vesz körül alulról. A napnak két nagyméretű, vörösrézből készített naturális szárnya van. Ez alatt megyünk be a templomba.”
A Templombelsőről:
„Megkövesedett fák vesznek körül egy kör alakú teret. Azt is mondhatnám, hogy egy tisztáson vagyunk, azt, is mondhatnám, hogy egy szent ligetben. … Talán a legfontosabb, hogy a föld és az ég találkozzon.”
A fenti idézetek forrása: Makovecz Imre honlapja.
A tabernákulum és a liturgikus székek Mezei Gábor tervei alapján vörös fenyőből készültek.
A tabernákulum ötvösmunkáját Molnár László készítette.
A Herendi Porcelánmanufaktúrától a templom a Toporci Madonna szobrát kapta ajándékba, mely Gácser Kata iparművész alkotása a 30-as évekből. (Toporci Madonna: gótikus festett fa szobor az 1340 – 50-es évekből, mely a szepességi művészet igen magas színvonaláról tanúskodik.)
A kerámia keresztutat Petrás Mária iparművész készítette.
2000. december 17-én dr. Takács Nándor püspök úr felszentelte az általa elgondolt, és a templomban egymással szemben elhelyezett két falitáblát. Az egyik a Názáreti Szent Családot ábrázolja, (a fiatal Jézust édesanyjával Szűz Máriával, és Szent Józseffel). A másik a magyar szent családot, Szent István királyt, Boldog Gizellával és Szent Imre herceggel. A táblaképeket Kovács Jenő képzőművész készítette.
Százhalombatta, Szent László út 59.
Szent László Templom
A battai katolikusok az 1715-ben alapított érdi plébániához tartoztak, oda jártak át szentmisére. Ez nem kis fáradtságot és áldozatot jelentett.
Az 1845 évi érdi plébánia püspöki látogatása könyvének megjegyzése szerint: „Bata fiókegyházban azon egy keresztet kivéve, mely a temetőben létezik, semmi más egyházi szobor vagy kép nincsen.”
A XIX. sz közepén a battai hívők elhatározták, hogy falujukban templomot építenek, az iskola melletti területen. Az 1870-es években belekezdtek a gyűjtésbe. Vették a tarisznyájukat és évtizedekig gyűjtöttek a környék, és Fejér megye falvaiban.
1894 szeptember 16-án alakult meg a Templom Építő Bizottság. Tőry Emil műépítészt kérték meg a templom tervezésére, a kivitelezést Unghváry Antal építőmester végezte. 1909. október 30-án Holeksy Ágoston érdi plébános megáldotta a templom alapkövét. A következő év nyarára elkészült a Szent László tiszteletére emelt templom, melyet Prohászka Ottokár püspök szentelte fel 1910. augusztus 28-án.
Az oltár és a szószék Sziklai József nyitranováki oltárépítő munkája. A két új harangot Egry Ferenc budapesti harangöntő készítette. Ő szerelte fel a toronyba a harmadik harangot is, amely addig az iskola mögötti haranglábon függött. A templomi padokat és a sekrestyei szekrényt Schaffer Antal ercsi-i asztalosmester készítette.
1929-ben ismeretlen jótevők Liziői Szent Teréz szobrával díszítették a templomot.
A keresztút képeit 1934. február 14-én szentelték fel. Fugel német festő képeinek színes másolatai.
1955-ben készültek a templom freskói és vászonképei, melyeket Dr Dénes Jenő festette. A templomfestés alapgondolata: a battai templom a magyar engesztelés kis szentélye legyen. A templom szentélyének freskóján középen látható a Magyarok Nagyasszonya, bal oldalán a magyar szentek hódolnak előtte, jobb oldalán Szent László király vezetésével a battai hívek, élükön dr. Prohászka Ottokárral.
Százhalombatta, Vörösmarty Mihály u. 34
Nagyboldogasszony Kápolna
1957-ben, látva a Dunamenti Hőerőmű létesítési terveit, ft. Perjés Béla, a százhalombattai Római Katolikus Egyházközség akkori plébánosa arra a döntésre jutott, hogy telket kell vásárolnia misézőhely létesítésére. Ehhez 1957. július 23-án püspöki engedélyt és anyagi támogatást kért annak ellenére, hogy tisztában volt vele, hogy templomépítésre nem fog engedélyt kapni.
Az egyházmegye támogatásával 1963-ban megtörtént a telekvásárlás. A tulajdonos ft. Perjés Béla, aki aznap végrendelettel az ingatlant az Egyházközségre hagyta. Építkezésről azonban akkor még szó sem lehetett.
1970 márciusára ft. Tóth Andor plébános úr terveket készíttetett, melyet a püspök úrnak is megmutatott. A megvalósítás ekkor szinte lehetetlennek tűnt.1970 április 1-én Százhalombatta városi címet kapott. Ez után az Állami Egyházügyi Hivatalból megbízottak érkeztek, hogy tájékozódjanak arról, indokolt-e a Franciska pusztai kápolna alkalmatlansága miatt templomépítés gondolatával foglalkozni. Véleményük szerint a meglévő kápolna miséző helynek megfelel. A templomépítés tervét elhalasztották.
1983 február 6-tól a Franciska pusztai kápolnában megszűnt a misézés lehetősége, mivel többször betörtek oda, és kezdték széthordani az épület köveit. A jogfolytonosságra hivatkozva kért ft. Tóth Andor atya az újtelepi telekre misézőhely céljára építési engedélyt. Háromévi keserves huzavona után „Családi és lakóház egyházközségi célra” címen kapta meg azt. A terveket Buzay József építészmérnök készítette.
Az alapkőletétel egyedülállónak mondható. Székesfehérvárról a Szent István által épített Nagyboldogasszony templom 2 tenyérnyi nagyságú kövét helyezték el a szentély alatt a pincehelyiségben. A Kápolnát 1987. október 24-én ft. Szakos Gyula püspök úr szentelte fel Nagyboldogasszony tiszteletére.
A Kápolnában látható két domborművet Domonkos Béla érdi szobrászművész készítette. Az egyik a Boldogságos Szűz Máriát, a másik a koronát felajánló Szent István királyt ábrázolja.
