Jézus egyszer így korholta az írástudókat és a farizeusokat: Jaj, nektek, képmutató írástudók és farizeusok! Tizedet adtok a mentából, a kaporból és a köményből, de elhanyagoljátok azt, ami a legfontosabb a törvényben: az igazságosságot, az irgalmat és a hűséget. Ezeket meg kell tenni, de azokat sem szabad elhanyagolni! Vak vezetők! Megszűritek a szúnyogot, de lenyelitek a tevét. Jaj, nektek, képmutató írástudók és farizeusok! Megtisztítjátok a pohár és a tál külsejét, belül azonban tele vagytok kapzsisággal és tisztátalansággal. Vak farizeus! Tisztítsd meg előbb a pohár belsejét, akkor majd a külseje is tiszta lesz!
Mt 23,23-26

Elmélkedés

A mai evangéliumi részben is azt látjuk, hogy Jézus nyíltan, szemtől szembe megmondja véleményét a farizeusoknak és az írástudóknak vallásosságukról, és nem a hátuk mögött kritizálja őket. Ne csupán vádbeszédként értékeljük szavait, még ha ők annak idején vádaskodásnak tartották is azt, hanem vegyük észre az Úr beszédstílusában a jobbító szándékot, a méltatlankodást, a csalódottságot, a sajnálkozást, az elkeseredettséget. Többet vár tőlük, mint amit tesznek. Jól tudja, hogy képesek volnának az igaz vallásosságra, de mégis a kétszínűség csapdájában vergődnek. Mint ilyen helyzetben bármelyikünk, Jézus is kemény szavakat használ, amely elkeseredettségének a jele. Szeretné, ha figyelmeztetésének címzettjei végre észrevennék hibáikat, beismernék bűneiket, és nem ámítanák tovább magukat azzal, hogy ők a helyes vallásosság képviselői és megélői. Magatartásuk, vallási cselekedeteik és egész életük csupán képmutatás, színlelés és hamisság. Nincs bennük őszinteség és hiányzik belőlük az Isten igazi szeretete. A külsőség és a látszat fontosabb számukra, mint a szívük mélyén lakó szándék.

A farizeusi lelkület engem is megkísért. Ha ezt nem veszem tudomásul vagy nem akarom elhinni, akkor máris csapdába estem. Az igaz vallásosság, a tiszta szeretet és a bűnbánat vezet engem Isten felé.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Jóságos Atyánk! Az élet viszontagságaiban gyakran próbára teszed hitünket. Kérünk, add, hogy felismerjük bennük gondviselő jóságodat, és bizalmunkat mindig megőrizzük irántad.