Abban az időben: Amikor a farizeusok meghallották, hogy Jézus hogyan hallgattatta el a szadduceusokat, köréje gyűltek, és egyikük, egy törvénytudó alattomos szándékkal a következő kérdést tette fel neki: „Mester, melyik a legfőbb parancs a törvényben?” Jézus így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel. Ez az első és legfőbb parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. E két parancson nyugszik az egész törvény és a próféták.”
Mt 22,34-40

Elmélkedés

Az ószövetségi törvényeknek a zsidó vallásban nem volt annyira jogi értelme, mint amilyet utólagosan néha tulajdonítanak nekik. A mózesi törvénykönyvekben szereplő parancsok és előírások inkább olyan tanítást jelölnek, amely Istentől származik és az ember mindennapi magatartását szabályozza vallási és nem vallási kérdésekben egyaránt. A parancsoknak éppen attól van vallási alapja, hogy Isten adta azokat, így lesz az emberi élet minden területének az isteni törvény az alapja. E törvény első és legfontosabb eleme az Isten iránti szeretet, amelyet az embertársak szeretete követ.

A mai evangéliumban a legfőbb törvénnyel kapcsolatban kérdezik Jézust. Máté evangélista megjegyzése szerint a kérdést feltevő törvénytudó „alattomos szándékkal” fordult az Úrhoz. Ez a megjegyzés vélhetően arra utal, hogy a kérdező próbára akarta tenni Jézus tudását, törvényismeretét. A felelet világosan igazolja, hogy Jézus kiválóan ismeri a mózesi törvényeket.

A Jézus által adott új törvény alapja is a szeretet, de ennek már az ő szeretete a példája és mértéke. Olyan engedelmes szeretettel kell lennünk a mennyei Atya iránt, amely Jézusban is megvolt, és úgy kell szeretnünk embertársainkat, ahogyan Jézus szeretett minket. A szeretet megélése, gyakorlása a feltétele az üdvösség elnyerésének.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Istenünk, Atyánk, add, hogy senkit meg ne botránkoztassunk szavainkkal, tetteinket. Segíts, hogy életünk erősítője legyen társaink életének, akikkel együtt járunk az úton. Add, hogy mindig világosan lássuk, mi a teendőnk, s add, hogy mindent el tudjunk vetni magunktól, ami nem az életre, hanem a pusztulásra vezet.