Egy napon Jézus, amikor este lett, így szólt tanítványaihoz: „Keljünk át a túlsó partra.” Erre azok elbocsátották a tömeget, és Jézust magukkal vitték úgy, ahogy ott volt a bárkában. Más csónakok is voltak velük. Nagy szélvihar támadt, a hullámok a bárkába csaptak, úgyhogy az már-már megtelt. Ő a bárka végében egy vánkoson aludt. Felkeltették és megkérdezték: „Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?” Erre fölkelt, ráparancsolt a szélre, és ezt mondta a tengernek: „Hallgass el, nyugodj meg!” A szél elállt, és nagy csendesség lett. Ekkor hozzájuk fordult: „Miért féltek? Még mindig nincs bennetek hit?” Nagy félelem fogta el ugyanis őket. Egymást kérdezgették: „Ki lehet ez, hogy még a szél és a tenger is engedelmeskedik neki?”
Mk 4,35-41

Elmélkedés

A csodás gyógyítások és Jézus tanításának rövid, lényegre törő ismertetése után Márk evangélista egy természeti csodát ír le, Jézus lecsendesíti a tengeri vihart. Az esemény szintén azt bizonyítja, hogy az Úr isteni hatalommal rendelkezik, képes parancsolni a természet erőinek, s azok engedelmeskednek neki.

A történetben érdemes odafigyelnünk a szereplők kérdéseire. Párbeszédnek csak a legnagyobb jóindulattal nevezhetjük az elhangzottakat, mert tulajdonképpen egyetlen elhangzó kérdésre sincs szóbeli felelet. Az elbeszélés első kérdését az apostolok teszik fel, akiket halálfélelem tölt el a tengeri viharban és úgy érzik, hogy mindjárt elsüllyed a bárka. Ezt kérdezik Jézustól: „Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?” De Jézus egyetlen szóval sem válaszol nekik, hanem felkel és egy határozott felszólítással, paranccsal elnémítja a vihart. Szóbeli választ ugyan nem ad, de cselekedete annak minősül. Ezt követően ő fordul kérdéssel tanítványaihoz, amelyből kiérezzük a számonkérést: „Miért féltek? Még mindig nincs bennetek hit?” Az Úr kérdésére a tanítványok semmit sem tudnak felelni.

Majd a történet lezárásaként már nem Mesterükhöz, hanem egymáshoz fordulnak a tanítványok: „Ki lehet ez, hogy még a szél és a tenger is engedelmeskedik neki?” E kérdésre sincs szóbeli válasz, de ez a kérdés már tulajdonképpen az evangélium olvasójához szól. Nekem kell választ adnom, nekem kell megvallanom, hogy mit gondolok Jézus személyéről.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus! Hiszem, hogy te az Isten Fia vagy. Hiszem, hogy te vagy az Isten báránya, aki elveszed a világ bűneit. Hiszem, hogy te vagy minden ember Megváltója. Tégy engem hűséges tanítványoddá, hogy hozzád hasonlóan éljek! Tégy engem követőddé, hogy vezetéseddel az Atyához jussak! Tégy engem világossággá, hogy a benned való hit terjesztője legyek! Tégy engem buzgóvá, hogy az igazságot keresőket hozzád vezessem!