2014. május 21. – Szerda (Jn 15,1-8)
Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Én vagyok az igazi szőlőtő, és Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz gyümölcsöt bennem, lemetsz rólam, azt pedig, amely gyümölcsöt hoz, megtisztítja, hogy még többet teremjen. Ti már tiszták vagytok a tanítás által, amelyet hirdettem nektek. Maradjatok bennem, akkor én is bennetek maradok. Miként a szőlővessző nem hozhat gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz, mert nélkülem semmit sem tehettek. Aki nem marad bennem, azt kivetik, mint a szőlővesszőt, és elszárad. Összeszedik, tűzre vetik és elégetik. Ha bennem maradtok, és szavaim is bennetek maradnak, akkor bármit akartok, kérjétek, és megkapjátok. Azáltal dicsőül meg Atyám, hogy bő termést hoztok, és a tanítványaim lesztek.
Jn 15,1-8
Elmélkedés
A gyerekek nem értik, hogy miért kell a gyümölcsfákat és a szőlőt olyannyira visszametszeni, hogy szinte alig marad valami az ágakból. Azt gondolják, hogy ezzel teljesen tönkreteszik a fákat. A metszés utáni hetekben és hónapokban, amikor jön a tavasz, csodálkozva szemlélik, miként hajt új ágat a fa vagy a szőlő. Később talán azt is megértik, hogy a fájdalmasnak tűnő metszés nélkül legfeljebb terméketlen bozót nőne.
Jézus arról tanít a mai evangéliumban, hogy az Atya megtisztítja a szőlővesszőket, hogy még többet teremjenek. A Krisztushoz kapcsolódásnak arra a fontos mozzanatára utalhat ez a kifejezés, hogy az irgalmas Atya időnként megtisztítja lelkünket, eltörli bűneinket, hogy azok ne akadályozzanak a továbbiakban minket a lelki gyümölcsök meghozatalában. Ha nem engednénk, ha nem kérnénk ezt Istentől, lelkünk hamar sötét dzsungellé válna. Sokszor mégis fájdalmasnak és kellemetlennek tartjuk ezt. Nehezünkre esik bemenni a gyóntatószékbe, s engedni, hogy az Atya lemetsze rólunk a bűnök vadhajtásait. De csak így szabadulhatunk meg tőlük. A bűnbocsánat által új teremtménnyé, új emberré válunk, olyanokká, akik mindent megteszünk a Krisztussal való egyre tökéletesebb lelki egység érdekében. Engedjük, hogy az isteni szeretet, jóság újra és újra átjárjon minket! Engedjük, hogy Isten irgalma új erővel töltsön el minket!
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Istenünk, te felbecsülhetetlen ajándékot helyeztél életünkbe. Mindenkinek fölajánlod a lehetőséget, hogy jelenléted fényének tükre lehessen. A Szentlélek által szereteted szándékát nem kőtáblákra, hanem szívünk mélységeibe vésed. És lelkünket betöltő békességed által képessé teszel minket arra, hogy szebbé tegyük mindazok életét, akiket reánk bíztál.
