2014. június 25. – Szerda (Mt 7,15-20)
Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Óvakodjatok a hamis prófétáktól! Báránybőrben jönnek hozzátok, belül azonban ragadozó farkasok. Gyümölcseikről ismeritek fel őket. Szednek-e a tövisről szőlőt, vagy a bojtorjánról fügét? Így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem. Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, sem a rossz fa nem teremhet jó gyümölcsöt. Minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágnak, és tűzre vetnek. Tehát: gyümölcseikről ismeritek fel őket.”
Mt 7,15-20
Elmélkedés
A hétfői evangéliumban a szálka és a gerenda példájával Jézus arról tanított, hogy ne ítéljünk el senkit a hibája miatt, mert hiszen magunk is bűnösök vagyunk, s a javulást önmagunkon kellene kezdeni, mintsem másokon.
Ennek nem mond ellent a mai szöveg, amelyben Krisztus Urunk arra figyelmeztet minket, hogy helyes ítéletet alkossunk, azaz ismerjük fel a rosszat és a jót egyaránt, s ezen ítélet alapján engedjük vagy ne engedjük, hogy hatással legyen ránk. Ne engedjünk a megtévesztésnek! Ne vonjunk le elhamarkodott következtetéseket csupán a külső látszatból! Igyekezzünk megismerni a másik személyének mélységét, lelkének szándékait, hiszen Isten őt is számos jó tulajdonsággal ajándékozta meg. A helyes ítélet érdekében kérjük nyugodtan a magunk számára a megkülönböztetés Szentlelkét, hogy felismerjük és elutasítsuk a rosszat, valamint felismerjük és elfogadjuk a jót.
Sem önmagunk sem mások cselekedeteinek következményeit nem tudjuk előre kiszámítani. Az idő múltával, a gyümölcsérés idején sok mindenre fény derül. Ezért mondja Jézus: „Minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem” (Mt 7,17). A gyümölcs inkább a cselekedetekre és nem a szavakra értendő e helyen. Vezessen bennünket mindig jószándék, valamint a jó és a rossz megkülönböztetésének Lelke! Alapmagatartásunk ne a bizalmatlanság legyen, hanem igyekezzünk mindig a jót feltételezni!
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Uram, te imádkoztál tanítványaidért, hogy mind az idők végéig egyek legyenek, amint te egy vagy az Atyával és az Atya veled. Nézz le, Uram, részvéttel arra a sok szakadásra, mely azok között éktelenkedik, akik tiednek vallják magukat, és vezesd haza őket abba a közösségbe, amelyet te alapítottál kezdetben: szent, katolikus, apostoli Egyházadba. Hogy amint az égben egy a szentek egysége, idelenn is csak egy legyen, szentséges neved megvallásában és dicséretében.
