Jézus Jeruzsálembe indult. Útközben odalépett hozzá a Zebedeus fiúknak anyja, fiaival együtt, és leborult előtte, hogy kérjen valamit. Jézus megkérdezte tőle: „Mit kívánsz?” Ő azt felelte: „Intézd úgy, hogy az én két fiam országodban melletted üljön: az egyik jobbodon, a másik pedig bal oldaladon.”
Jézus így válaszolt nekik: „Nem tudjátok, hogy mit kértek. Készek vagytok-e arra, hogy kiigyátok azt a kelyhet, amelyet nekem ki kell innom?” „Készek vagyunk!” – felelték. Jézus erre így folytatta: „A szenvedések kelyhét velem együtt kiisszátok majd. De hogy ki üljön mellettem jobb és bal felől, azt nem én döntöm el. Azok ülnek majd ott, akiket mennyei Atyám erre kiválasztott.”
Amikor a többi tíz (apostol) ezt meghallotta, méltatlankodni kezdett a testvérpár viselkedése miatt. Jézus magához hívta őket, és így szólt hozzájuk: „Tudjátok, hogy a pogányoknál hogyan hatalmaskodnak a vezető emberek: akinek nagyobb a rangja, érezteti a hatalmát. Nálatok ne így legyen! Aki köztetek nagyobb akar lenni, legyen a szolgátok! És aki első akar lenni, legyen a cselédetek! Az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másoknak, és odaadja életét váltságul mindenkiért.”
Mt 20,20-28

Elmélkedés

A tizenkét apostol névsorában két Jakab nevezetűvel találkozunk (vö. Mt 10,2-4, Mk 3,16-19 és Lk 6,14-16). A mai napon az idősebb Jakabnak nevezettet ünnepeljük, aki Zebedeusnak volt a fia és ő volt a bátyja János apostolnak és evangélistának. Péterrel, Andrással és testvérével, Jánossal együtt Jakab is a Jézus által elsőként meghívottak közé tartozik.

A mai ünnep evangéliuma azt az eseményt beszéli el, amikor Jakab és János édesanyja azzal a kéréssel fordul Jézushoz, hogy messiási országában az ő két fia ülhessen majd az Úr mellett. A kéréssel a két fiú is egyetértett, hiszen anyjuk velük együtt adja elő különleges kérését. Az eset arról tanúskodik, hogy a hatalomvágy, a dicsőségvágy és az egymás közötti versengés még az apostolok között is előfordult, s e kísértések nem csupán kettőjüket érintették, hanem a többieket is.

Jézus nem olyan hatalmat ígér nekik, mint amilyet ők most elképzelnek a maguk számára, hanem a mennyei dicsőséget, amelyet ők szenvedések árán szerezhetnek meg. Az Úr kérdésére kifejezik, hogy készek „inni a szenvedések kelyhéből,” bár ekkor még pontosan nem értették, mit is jelent ez. Ez az ígéret Jakab apostol életében valóra vált, hiszen az apostolok közül elsőként ő adta életét Krisztusért.

Kész vagyok-e osztozni Jézus szenvedésében, hogy dicsőségében is részesítsen?

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Uram Jézus, légy az én Megváltom! Megtestesülésed legyen az én örömöm, evangéliumod az én tanításom, egész életed az én példaképem, szenvedésed az én megváltásom, a te gyalázatod az én dicsőségem, a te halálod az én életem, a te föltámadásod az én vigasztalásom, a te mennybemeneteled az én reménységem, a te újra-eljöveteled az én hozzád térésem.