Amikor (a kenyérszaporítás után) mindnyájan ettek és jóllaktak, Jézus mindjárt megparancsolta tanítványainak, hogy szálljanak csónakba, menjenek át előtte a túlsó partra, miközben ő elbocsátja a tömeget. Amint elbocsátotta az embereket, fölment a hegyre, hogy egyedül imádkozzék. Közben beesteledett, és ő ott volt egymagában. A csónak pedig már jó pár stádiumnyira eltávolodott a parttól. Hányták-vetették a hullámok, mert ellenszél fújt. Éjszaka a negyedik őrváltás idején Jézus elindult feléjük a víz színén járva. Amikor észrevették, azt hitték, hogy kísértet, és rémületükben felkiáltottak. De Jézus azonnal megszólította őket: „Bátorság! Én vagyok! Ne féljetek!” Erre Péter odaszólt neki: „Uram, ha te vagy az, parancsold meg, hogy hozzád menjek a vízen!” Ő azt mondta: „Jöjj!” Péter ki is szállt a csónakból, elindult a vízen, és ment Jézus felé. De az erős szél láttán megijedt, és merülni kezdett. Felkiáltott: „Ments meg, Uram!” Jézus nyomban kinyújtotta kezét, megfogta őt, és így szólt hozzá: „Te kicsinyhitű, miért kételkedtél?” Amikor beszálltak a bárkába, a szél elállt. A csónakban levők pedig leborultak előtte, és így szóltak: „Te valóban az Isten Fia vagy!” Akkor átkeltek a tavon, és Genezáret földjénél értek partot. Annak a helynek a lakói felismerték Jézust, hírét vitték az egész környéken. Eléje hoztak minden beteget, és kérték, hogy legalább ruhája szegélyét érinthessék. És akik csak hozzáértek, mind meggyógyultak.
Mt 14,22-36

Elmélkedés

Jézus csodái soha nem öncélúak, nem azért teszi őket, hogy őt dicsőítsék az emberek. Egyrészt a mennyei Atya szeretetét fejezik ki, tehát az Atyát akarja megdicsőíteni Jézus a gyógyításokkal. Másrészt az a szándéka, hogy hitet ébresszen az emberekben.

Vajon milyen szándék vezette az Urat, amikor a víz tetején járt? Itt is csodáról van szó, azaz olyan cselekedetről, amire ember nem képes. Tanítványai nélküle indulnak el, hogy átevezzenek a Genezáreti-tó túlsó partjára. Az ellenszél és a hatalmas hullámok próbára tették erejüket. Jézust viszont mindezek nem akadályozták meg abban, hogy a víz tetején járva kövesse őket, közeledjen feléjük. Talán be akart szállni a bárkába? Aligha, hiszen éppen azt mutatja meg, hogy tud a víz tetején is járni, nem vonatkoznak rá a természeti törvények. Mi lehetett Jézus szándéka? Miért járt a víz tetején, amikor tudhatta, hogy megjelenése félelmet fog kelteni még övéiben is? A vizenjárás esetében sem öncélú csodáról, nem magamutogatásról van szó. Jézus az ő istenségét igazolja apostolai előtt e tettével és hitet akar ébreszteni bennük. Olyan jelet mutat, amely alapján valóban hihetnek abban, hogy ő Isten. A hitébresztés szándékát megerősíti Péter esete, aki kicsinyhitűsége és kételkedése miatt süllyedni kezd, de Jézus megmenti őt.

Kételkedéseimben Jézus segítségemre siet, hogy megmentsen.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Köszönjük, Urunk, hogy szereteted egyesit minket. Köszönöm házastársamat, akit rám bíztál. Köszönöm, hogy egymást szolgálhatjuk. Szenteld meg a szeretetünket és szolgálatunkat. Segíts, hogy egymásnak utat mutassunk és egymást a jóra oktassuk. Segíts, hogy jó példát mutassunk, s állandóan örüljünk, hogy együtt lehetünk. Add, hogy egykor a mennyben is együtt lehessünk!