Az emberi lélek a halál állapotában
Szent Tamás szerint a halál nem más mint a lélek és a test elválása. Ezt az állapotot a természetet meghaladó (praeter naturam), sőt természetellenes (contra naturam) állapotnak is nevezi.
Miért?
Mert a halál állapotában a lélek valami olyan valóságtól, a testtől, a testtel való egyesüléstől van megfosztva, ami számára lényegi, esszenciális fontosságú. A lélek lényege ugyanis az, hogy a test formája legyen. A halál a bukott ember természetéhez tartozik, ugyanakkor a lélek állapotát is jelzi. A halál tehát egyrészt feszültséggel teli, másrészt egyfajta hiányállapotot jelöl.