Életige, 2016. november
Tematizálás. – Kedves Nővéreim és Fivéreim az Úr Jézus Krisztusban ! A hit az egy valóságos tudatállapot. Egy belső tükör, mely a valóságot tükrözi. Méghozzá az elrejtett Valóságot: Ez pedig a személyes Isten. Egy jóságos személy lebeg fölöttem – ennek az érzésnek és sajátos vonzó mágnesességnek hatása alatt jövök-megyek. Ettől a felismeréstől visszhangzik a belső világom, mintha az én szívem hangja állandóan csak ezt mondaná: „Valaki fentről figyel, szeretettel kísér, mintha ölelni akarna, sőt ott áll melletted támogatásával.” „Ő mindent tud rólam, szándékomat, vágyamat, érzésemet, indulataimat követi – szüntelen együtt érző jóindulatával.”