Amikor (feltámadása után egy alkalommal) Jézus megjelent tanítványainak és velük étkezett, megkérdezte Simon Pétertől: „Simon, János fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezek?” Péter így szólt: „Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek.” Erre Jézus azt mondta neki: „Legeltesd bárányaimat!”
Aztán újra megkérdezte tőle: „Simon, János fia, szeretsz te engem?” Ő azt felelte: „Igen, Uram, tudod, hogy szeretlek!” Erre azt mondta neki: „Legeltesd juhaimat!”
Majd harmadszor is megkérdezte tőle: „Simon, János fia, szeretsz engem?” Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte: „Szeretsz engem?”, és ezt válaszolta: „Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek!” Jézus pedig ismét ezt mondta: „Legeltesd juhaimat! Bizony, bizony, mondom neked: Amikor még fiatal voltál, felövezted magad, és oda mentél, ahová akartál. De ha megöregszel, kiterjeszted karjaidat. Más fog felövezni téged, és oda visz, ahova nem akarod.” Azt jelezte e szavakkal, hogy (Péter) milyen halállal dicsőíti majd meg az Istent. Azután még hozzátette: „Kövess engem!”
Jn 21,15-19

Elmélkedés

Jézus kérdésére Péter apostol háromszor vallja meg szeretetét az Úr iránt, aki ezt követően bízza rá az Egyház vezetését. A keresztény igehirdetők Péter háromszori szeretetvallomását előszeretettel hozták összefüggésbe az apostol háromszoros tagadásával, amelyet Jézus előre megmondott az utolsó vacsorán. Ez a mozzanat rávilágít arra, hogy a szeretet a fájdalomból születik meg. Így van ez az Úr esetében, amikor a szenvedésből, a kereszthordozásból, az emberi bántalmazások elviseléséből születik meg a keresztáldozat, mint Isten emberek felé irányuló szeretetének legnagyobb jele. Krisztus példája bátorít minket, hogy ne féljünk mindazoktól a fájdalmaktól, amelyek életünkben érnek minket, hiszen általuk Isten a szeretet új útját nyitja meg számunkra.

Péter apostol utódai, a római pápák minden korban szintén Jézus megbízásából, az ő helyetteseként, az ő nevében kormányozzák az Egyházat. Ugyanez elmondható a püspökökről az egyházmegye, valamint a papokról a plébánia szintjén. Krisztustól kapott lelkipásztori hatalmukat a rájuk bízott közösség építésére gyakorolják, mégpedig úgy, hogy elsősorban ne tekintélyükkel, hanem inkább jó példájukkal járnak élen. Az egyházi személyeknek szeretniük kell azt a Jézust, aki őket meghívta a szolgálati papságra, és szeretettel kell fordulniuk a hívek felé, akiknek vezetését Jézus bízta rájuk.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Uram, te imádkoztál tanítványaidért, hogy mind az idők végéig egyek legyenek, amint te egy vagy az Atyával és az Atya veled. Nézz le, Uram, részvéttel arra a sok szakadásra, mely azok között éktelenkedik, akik tiednek vallják magukat, és vezesd haza őket abba a közösségbe, amelyet te alapítottál kezdetben: szent, katolikus, apostoli Egyházadba. Hogy amint az égben egy a szentek egysége, idelenn is csak egy legyen, szentséges neved megvallásában és dicséretében.