2017. június 3. – Szombat (Jn 21,20-25)
Amikor feltámadása után Jézus még együtt volt övéivel, Péter látta egyszer, hogy utána jön az a tanítvány, akit Jézus szeretett. Az, aki a vacsorán odahajolt hozzá, és megkérdezte: „Uram, ki az, aki téged elárul?” Ennek láttára Péter Jézushoz fordult: „Uram, hát ővele mi lesz?” Jézus így felelt: „Ha azt akarom, hogy így maradjon, amíg el nem jövök, mit törődöl vele? Te csak kövess engem!” Így a tanítványok között elterjedt az a vélemény, hogy ez a tanítvány nem hal meg. Jézus azonban nem azt mondta: „Nem hal meg”, hanem: „Ha azt akarom, hogy így maradjon, amíg el nem jövök, mit törődöl vele?” Ez az a tanítvány, aki tanúságot tesz minderről, és ezeket írta. Tudjuk, hogy igaz az ő tanúsága. Jézus még sok mást is cselekedett. Ha egyenként mind megírnák, azt hiszem, az egész világ sem tudná befogadni a könyveket, amelyeket írni kellene.
Jn 21,20-25
Elmélkedés
Az apostolok közül egyedül János nem szenvedett vértanúhalált. A többiek úgy tettek tanúságot Jézusról igehirdetésükkel, hogy később eljutottak a vértanúságra is. Az üldözések ugyanis éppen Jézus megvallása, a róla való tanúságtétel miatt érik a hívőket. A vértanúság a hit tanúságtételének egy különleges formája a tanítvány részéről.
Amikor az élete vége felé közeledő János apostol lejegyezte evangéliumának záró sorait, amelyeket a mai napon olvasunk, jogosan állítja, hogy Krisztusról szóló tanúsága igaz. Egész írására jellemző, hogy Jézust az Isten Fiát akarja bemutatni. Jánosnak, a szeretett tanítványnak a tanúságtétele szóbeli és írásbeli. Igehirdetése, valamint evangéliuma, levelei és a szintén tőle származó Jelenések könyve a Jézus eseményt tárják az olvasók elé azzal a szándékkal, hogy hitet ébresszenek. János evangélista lelkiismerete nyugodt lehet, hiszen teljesítette feladatát, hirdette a Mesterétől kapott tanítást. Munkája sokszoros termést hozott.
Vajon én mit teszek annak érdekében, hogy az emberekhez eljusson az örömhír? Vajon hivatásomnak tekintem-e azt, hogy másokat az üdvösség útjára, Krisztus tanításának útjára segítsek? Vajon engedem-e, hogy a pünkösdi Lélek engem is az evangélium hirdetőjévé tegyen?
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Istenem, add, hogy az időt úgy használjam fel, hogy értékes legyen földi és örök életem számára. Óvj meg mindnyájunkat ebben az esztendőben minden bajtól, és a napok, hónapok múlásával közelebb kerüljünk Atyai szívedhez. Szűz Mária, Isten Anyja, légy pártfogóm szent Fiadnál.
