Mondd egyszerűen azt, hogy “Köszönöm”
Imre atya írása Stuttgartból
Ma durcás vagy. Legalábbis úgy mutatod. Haragudni akarsz – talán az életre, a munkádra, az emberekre, a Téged körüllengő stresszre vagy mindenre és mindenkire –, de nem sikeredik. Ismerlek már: látszik, hogy nem komoly az egész, csak valamit el akarsz mondani… „Atya, én ezentúl senkinek nem köszönök meg semmit! Nekem se köszöni meg senki, hogy meghallgatom, kiszolgálom, segítem. Miért kell egyáltalán hálásnak lenni?” – fakadsz ki, miközben táskádat a székre ejted, és leülsz…