2018. augusztus 11. – Szombat (Mt 17,14-20)
Egy alkalommal egy ember járult Jézushoz, és térdre borulva így kérlelte őt: „Uram, könyörülj fiamon! Holdkóros szegény, és sokat szenved. Hol tűzbe esik, hol meg vízbe. Elvittem tanítványaidhoz, de nem tudták meggyógyítani.” Jézus így válaszolt: „Hitetlen és romlott nemzedék! Meddig leszek még veletek? Meddig tűrjelek titeket? Hozzátok ide a gyermeket!” Jézus ráparancsolt az ördögre, az kiment belőle, és a gyermek azonnal meggyógyult.
Amikor Jézus egyedül volt, a tanítványok hozzá mentek, és megkérdezték: „Miért nem tudtuk mi kiűzni?” Ő így válaszolt: „Mert gyönge a hitetek. Bizony, mondom nektek, ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, és azt mondjátok e hegynek itt: Menj innét amoda! – átmegy, és semmi sem lesz számotokra lehetetlen.”
Mt 17,14-20
Elmélkedés
Márk és Lukács evangélista megszállottnak, Máté viszont holdkórosnak nevezi a fiút, akiről a mai napon olvasunk, s aki számára apja kér gyógyulást Jézustól. Majd pedig ő is ördögtől, gonosz lélektől megszállottnak tartja a fiút, hiszen Jézus úgy gyógyítja meg őt, hogy „ráparancsolt az ördögre és az kiment belőle.” A felsorolt tünetek alapján, amelyeket nem feltétlenül kell szó szerint értenünk, vélhetően epilepsziás betegségről van szó. Jellegzetes az apa kérése, amivel a találkozás indul: „Uram, könyörülj fiamon!” E megfogalmazás azt tükrözi, hogy hite szerint a várt gyógyulás majd Isten irgalmasságának, könyörületességének köszönhető.
Meglepődünk Jézus kijelentésén, amit akkor tesz, amikor megtudja, hogy tanítványai már próbálkoztak segíteni az apának, de nem jártak eredménnyel. Ezt mondja: „Hitetlen és romlott nemzedék!” Kár volna azzal védenünk a tanítványokat, mintha ez egy kortársaknak szóló általános kijelentés volna, hiszen a későbbiekben, amikor maguk a tanítványok érdeklődnek sikertelenségük okáról, Jézus megerősíti korábbi szavait: azért nem tudtátok meggyógyítani a fiút, mert „gyönge a hitetek.”
Ezt követően az Úr a hit jelentőségét emeli ki egy példával. A hit ugyan nem arra való, hogy áthelyezzünk egy hegyet más helyre, de a hit által mindent el lehet érni Istennél.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Uram, te imádkoztál tanítványaidért, hogy mind az idők végéig egyek legyenek, amint te egy vagy az Atyával és az Atya veled. Nézz le, Uram, részvéttel arra a sok szakadásra, mely azok között éktelenkedik, akik tiednek vallják magukat, és vezesd haza őket abba a közösségbe, amelyet te alapítottál kezdetben: szent, katolikus, apostoli Egyházadba. Hogy amint az égben egy a szentek egysége, idelenn is csak egy legyen, szentséges neved megvallásában és dicséretében.
