„Ha reggel hatkor nem keltem fel, s a három-négy számmal nagyobb cipőt nem loptam el az unokatestvéremtől, akkor nem bírtam iskolába menni. Elloptam annak ellenére is, hogy tudtam, megvár az iskola előtt, jól megver, s délben mezítláb mehetek haza” – meséli nélkülöző, verésekben bővelkedő gyermekkorát a magyarországi, cigány nemzetiségű Csemer Csaba. Balázs Katalin írását szerkesztve közöljük.