Egyszer Jézus köré sereglett a csodaváró tömeg, de ő így szólt hozzájuk: „Ez a nemzedék gonosz nemzedék. Csodajelet követel, de nem kap más jelet, mint Jónás próféta jelét. Ahogy Jónás jel volt a niniveieknek, úgy lesz az Emberfia is jel ennek a nemzedéknek. Az ítéleten majd ezzel a nemzedékkel együtt megjelenik Dél királynője is, és helyeselni fogja elítélésüket, hiszen ő a föld végéről is eljött, hogy hallgathassa Salamon bölcsességét; itt pedig nagyobb valaki van, mint Salamon. Ninive lakói is ott lesznek az ítéleten ezzel a nemzedékkel együtt, és helyeselni fogják a megbüntetését, mert ők Jónás szavára bűnbánatot tartottak; itt pedig nagyobb valaki van, mint Jónás.”
Lk 11,29-32

Elmélkedés

A mai evangéliumban Jézus felidézi hallgatóságának az ószövetségi időkből Jónás próféta alakját és történetét. Jónás azt a küldetést kapja Istentől, hogy menjen Ninive városába és hirdesse az embereknek a bűnbánatot, különben elpusztul a város. Korábban már megtanulhatta, hogy nem menekülhet el küldetése elől, nem futamodhat meg attól a feladattól, amivel Isten bízza meg őt. Isten a maga sajátos módszerével tanította meg őt ennek felismerésére. Vihart támasztott a tengeren, a hajóról Jónást a tengerbe dobják, elnyeli őt egy nagy hal, majd három nap múlva sértetlenül találja magát a tengerparton. Mindebből megtanulta, hogy nincs menekvés küldetése elől. Talán azt is megértette, hogy kapott Istentől egy második esélyt. Ezért megy, megteszi a hosszú utat és Ninivében elkezdi hirdetni, hogy elpusztul a város, hacsak meg nem térnek az emberek. Igehirdetése jel volt a niniveiek számára, akik bűnbánatot tartottak.

Isten minden korban az emberek megtérését és bűnbánatát kéri. És küld olyan embereket, akik figyelmeztető jelként lépnek fel, szólnak hozzánk. Most a nagyböjti időben érdemes meghallanom Isten nekem szóló figyelmeztetését. Érdemes elindulnom az irgalmas Isten felé, aki nem büntetni akar, hanem eltörli bűneimet és megtisztítja lelkemet.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Te boldognak nevezted azokat, akik hallgatják az Isten szavát, hallgatnak téged. Nem csupán a szavak meghallgatásáról és a tanításnak való engedelmességről beszéltél, hanem arról, hogy ragaszkodjunk hozzád, aki számunkra a leghitelesebben közvetíted a mennyei Atya szavát és akaratát. Követődként akkor válunk Isten tanítványaivá, ha osztozunk életedben, sorsodban, engedelmességedben, szenvedéseidben és feltámadásodban. Vezess minket, Urunk, az üdvösségre!