Évfordulós verset választottunk ezúttal. 1956. október 25. éjszakáján íródtak a sorok Kolozsváron. A magyar forradalom hírére, természetesen. A Naplótöredék első részének soraiban remény és reménytelenség lüktet, s az imádság hangján és eszközeivel szól a költő, remény és reménytelenség közepette, Budapestre figyelő testvéri tekintettel, lelki közelségben, fizikai távolságból.