1978-ban ezen a napon, január 30-án hunyt el Nagy László. Egy különleges művéből idézünk ma. A Jönnek a harangok értem prózavers. Formájában próza, de sűrűsége, intenzitása a vers sajátja. A költő búcsúját zúgják a harangok – búcsút a háztól, falutól, tájtól, búcsút az élettől. „Kongnak a harangok, bongnak, tagolják az idő határtalan versét, nehogy megőrüljünk vad folyamától.”