Ismét egy fa-vers Nemes Nagy Ágnestől. A költőtől, aki tudta, hogy tanulni kell a fákat. Feléjük fordult, belőlük merített, párbeszédet folytatott velük; a hasonlóságot, sőt az azonosságot kereste az emberlét és a fák léte között. És meg is találta; nemcsak enyhületet és támaszt kapott, tartást tanult a fáktól, egyenességet és szilárdságot.