Amolyan nyárindító versként is olvashatjuk Reményik Sándor halk, szép költeményét. Ha figyelmesek és érzékenyek tudunk lenni a „csendes csodákra”, akkor minden egyes nap felfoghatatlan gazdagságot tartogat. Amikor figyeljük a futó árnyékokat vagy a felhőket égen-vízen, amikor beszippantjuk a virágok illatát és gyönyörködünk a színekben, megérezzük, hogy mindezeken keresztül „Isten szól: jövök”.