„Feltámadt az istenember / Győzedelmesen!” – zengi a költő, s ünneplésre biztat, sőt, nem is biztatás, amit versébe írt, hanem fölszólítás. Ujjong az egész költemény, mert tavasz van, drága ünnepét üli a föld, „minden újra nő”; s mert van feltámadás, s mi mind, valamennyien feltámadunk. „Ünnepeljetek! […] Feltámadt az istenember
Győzedelmesen!”