A Szenteltvíz (exorcizált só és exorcizált víz), nem azonos a megáldott „sima” vízzel, sem a keresztvízzel, sem a kegyhelyek csodás vizével, hanem egy igen hatékony szentelmény, a hozzákapcsolódó áldások miatt. Ezért az Egyház szorgalmazza használatát. A Bibliában a víz és a só az élet és romolhatatlanság szimbólumai. A szentelt vizet, a szentelt sót, illetve annak vízzel kevert szentelményét a zsidóság is használta. Minden áldozathoz hozzátartozott a szentelt sóval való meghintés „Sózz meg minden áldozatot, amelyet felajánlasz és ne szűnjél meg a te Istened szövetségének sóját hinteni áldozatodra. Minden ajándékoddal mutass be sót Uradnak, Istenednek” (Lev 2,13). Tóbiás könyvében is olvashatjuk, hogy „A fiú felvágta a halat, kivette a szívét, a máját és az epéjét. A hal egy részét megsütötték, hogy legyen mit enniük, a többit meg besózták” (Tób 6,6). Az angyal pedig így oktatta: „Ha belépsz a nászszobába, fogd a (besózott) hal máját és szívét, és tégy belőle a füstölőben levő parázsra. A füst majd szétterjed, a démon megérzi a szagát és elmenekül, többé nem kell félni, hogy találkozik vele az ember…” (Tób 6,17).
Krisztus Egyháza is átvette a szenteltvíz használatát, Szent Máté apostolra vezeti vissza a szenteltvíz használatának elrendelését. Katolikus templom bejáratánál szenteltvízbe mártott ujjal vetünk keresztet. Mi történik, amikor ujjunk ezzel a titokzatos anyaggal érintkezik? Miféle erő rejlik benne?
Igaz a mondás: „Fél, mint ördög a szenteltvíztől”, amiként Avilai Szent Teréz is ezt írja a szenteltvízről:

„Egy alkalommal egy kápolnában voltam, amikor egyszerre csak megjelent [az ördög] a bal oldalamon, utálatos alakban. …Azt mondta nekem, rettenetes hangon, hogy kimenekültem ugyan a karmai közül, de ő tudni fogja a módját, hogy újra hatalmába kerítsen. Nagyon megijedtem, s keresztet vetettem oly sűrűn, ahogy csak tudtam; erre eltűnt ugyan, de azonnal
 megint visszajött. Ez kétszer is megismétlődött; úgyhogy nem tudtam, mit tegyek. Szerencsére volt ott szenteltvíz: abból hintettem feléje, s akkor nem jött többé vissza.”
„Milyen nagy lehet a szenteltvíz ereje! Lelkem megvigasztalódik, ha keresztet vetek vele. Felfrissülök és olyan lelki örömöt érzek utána, amit nem tudok kifejezni. Tapasztalatból tudom, hogy semmitől sem menekül el gyorsabban az ördög, mint a szenteltvíztől. A kereszt elől is elmenekül, de hamar visszatér.”
„A víz, olaj és só exorcizmusához nincs szükség exorcistára, ezt bármilyen pap elvégezheti, akinek azonban szilárdan hinnie kell ebben és tudnia kell, hogy az erre a célra szolgáló szentelések a rituáléban találhatók. Csakhogy azon papok száma, akik ezt tudják igen csekély. A legtöbbjük semmit nem tud erről, és az ezt kérő híveknek csak az arcába nevetnek.” (Egy exorcista tapasztalatai – Gabriele Amorth atya könyvéből)

A Szenteltvíz az Egyház, exorcizmussal egybekötött vízszentelő imájából meríti erejét és hatását, amelyet a pap mond a só és a víz megáldásakor Vízkereszt ünnepén:

A só megáldása
„Könyörögjünk. – Mindenható örök Istenünk! Alázatosan kérjük irgalmadat. Áldd meg és szenteld meg atyai jóságoddal ezt a sót, amelyet az emberiség használatára teremtettél. Add, hogy mindazoknak, akik használják, testi-lelki üdvét szolgálja. Amire hintik vagy amibe vegyítik, az tisztuljon meg a gonosz lélek minden ártó hatalmától és megrontó befolyásától. Krisztus, a mi Urunk által. – Amen.”
Víz megáldása, szenteltvíz készítése
„Könyörögjünk. – Istenünk, te az emberek üdvözítésére szánt legdrágább titokzatos ajándékaidat, misztériumaidat a víz
ből fakasztod számunkra. Hallgasd meg könyörgésünket: áraszd erre a megtisztulást jelképező vízre áldásodat! Add, hogy ez a teremtményed mennyei ajándékaid szolgálatában űzze el a gonosz lelkeket, tartsa távol a betegségeket és hordozza magában az isteni kegyelem hatékony erejét! A hívek házában vagy bármely helyen akármit is érint vagy meghint ezen víznek cseppje, az legyen egészen tisztává, minden ártó hatalomtól mentessé! Ne üthessen tanyát ott a gonosz lélek, ne verjen gyökeret a rontás szelleme! Szűnjék meg a belopakodó sátán minden cselszövése! E víznek hintése által távozzék és szűnjék meg minden titkos kór, ami a ház lakóinak épségét vagy nyugalmát veszélyezteti. Add, hogy Szent Neved segítségül hívásával kért épségük és üdvösségük minden támadással szemben védelmet nyerjen! Krisztus, a mi Urunk által. Amen.”
A pap most az exorcizált és megáldott sót háromszor kereszt alakban a vízbe keveri, mondván: „Legyen e só és víz elegyítése az
 Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.”
Bár manapság az új rituálé kihagyja az ördögűző könyörgéseket (úgy a Szenteltvíz szentelése, mint a Keresztség kiszolgáltatása esetében). Holott az ilyen előkészítő exorcizmusok nem azért szükségesek, mintha a gonosz lélek birtokolna egy dolgot vagy személyt, hanem abban az értelemben, hogy ne is lehessen semmiféle hatóköre, ártó hatalma rajta, akár a szenvedélybetegségek, vagy rossz szokások megkötözöttsége által. Krisztus az Egyházára bízott hatalma folytán így, valamely megáldott dolog már, a jó hatéko

ny kellékeként hathat és ekként használható, feltételezve annak a személynek a kegyelmi állapotát, aki a szentelményben részesül. Elvárható tehát, hogy az a személy is (aki a szenteltvizet rendszeresen használja) megszabaduljon a démoni behatás alól!
A gonosz nem reagál, csak a világosan lelkivonatkozású dolgokra, vagy cselekedetekre! Így például sohasem fog a csapvízre reagálni. Viszont agresszíven fog reagálni a szenteltvízzel való „érintkezéskor”. Reagálván, akaratlanul is tanúságot tesz a szenteltvíz tisztító értékéről és lelki töltetéről.
Az ördögűzések alatt a gonosz lélek saját akarata ellenére, olyasmiről is kénytelen tanúságot tenni, amiről nem akar tanúskodni. Amikor például a szertartás során a megszállott hívőt szentelt vízzel hintik meg, a démon az illetőn keresztül kinyilvánítja határtalan nemtetszését, egészen az erőszakos reakciókig menően. Az egyszerű vízzel történő meghintés azonban semmiféle fájdalmat nem okoz a démonnak, sőt mi több, olykor nyíltan kimutatja: világosan felismerte, hogy nem szentelményről van szó (az ördögűzés szertartásának alávetett személynek nyilvánvalóan nem lehet tudomása arról, melyik a valódi szenteltvíz). A démon tehát, Isten kényszerítő erejének engedve, kénytelen tanúskodni a szenteltvíz szerepéről, melyet a Római Misekönyv szavai szerint (bocsánatos) bűneik bocsánatára, a
 gonosz csábításainak elkerülésére és Isten oltalmának elnyerésére használunk.

Egy megtörtént eset:

Egy dunántúli egyházmegyében, igen látványos megszállottsággal szembesült egy egyházközség. A plébános elhívta a püspököt, akinek a jelenlétében az illetőt meghintették a templomban használatos szenteltvízzel, mire a démontól szenvedő hangosan és gunyorosan kacagni kezdett, de úgy, hogy szinte levegőt sem vett. Rémisztő volt hallani!
Megkérdezték tőle, hogy min nevet? A démon durva kifejezésekkel így felelt a szerencsétlenből: “Ez nem is szenteltvíz, ti szerencsétlenek!”
A püspök azonnal sót szenteltetett a régi rituálé szerinti exorcizációval és belehintette a szenteltvízbe. Az ezzel meghintett ember nyomban lehiggadt és imádkozni kezdett.
A dunántúli neves püspök az egész egyházmegyéjében elrendelte a só és vízszentelés rítusának pontos betartását!
Az ördög gyűlöli a szenteltvizet, melynek hatalma van felette és nem marad azon a helyen vagy amellett a személy mellett, aki gyakran hinti meg magát szenteltvízzel. Hogyan lehetséges ez?
Nos, ős-szüleink bukása révén a gonosz lélek nem csak az ember fölött, de a lélektelen természet fölött is befolyást szerzett; ennek okán nevezi őt a Szentírás „a világ fejedelmének” (Jn 16,11).
Ezért általánosságban a szenteltvízzel való megszentelés, a Sátán befolyását töri meg, hogy az a dolog tovább már ne szolgáljon gyűlölete eszközeként. Ezért, ha az Egyház valami fölött ördögöt űz, „eltávolítja a rajta ülő átkot és a Sátán hatalmát egészen lerontja, vagy legalábbis csökkenti”.
Sajnos, a mai ember ezt feledni látszik, holott a szenteltvíz a leghatékonyabb ‘kéznél lévő’ eszköz az ördög távol tartására. A gonosz ugyanis nem marad ott vagy amellett, aki gyakran hinti meg magát e szentelménnyel, ‘amely lemossa a bocsánatos bűnt’ (Aquinói Szent Tamás).
Hathatós eszköz a gonosz távol tartására, elűzésére és segítség minden kísértés leküzdésére. Segít a testi betegségekben, ha az egészség visszanyerése üdvünkre szolgál. Végezetül pedig, enyhülést ad az elhunytaknak, megszenteli a sírokat és „üdítő harmat”a tisztítótűzben szenvedő lelkeknek.
Ajánlott magunknál és (beszentelt) lakásunkban szentelményeket tartani! (Szenteltvíz, szentelt só, szentelt gyertya, Szentírás, szentelt feszület, kármelita skapuláré, csodásérem, rózsafüzér, Irgalmas Jézus-kép, szentelt tömjén, Mária-ikon stb.)

 

Amikor hittel és tisztelettel meghintjük távollévő kedveseinket szenteltvízzel, az arra indítja Jézus Szentséges Szívét, hogy áldja és védje meg őket minden lelki és testi bántalomtól. Amikor bánat és aggodalom fog el minket kedveseink miatt, siessünk a szenteltvíztartóhoz, hogy megadjuk nekik az Egyház imádságának segítségét.
A szentek írásaiból tudjuk, hogy mennyire vágyakoznak a tisztítótűzben lévő lelkek a szenteltvíz után. Igyekezzünk megérteni vágyódásukat és ne feledkezzünk meg róluk a szenteltvíztartónál!
Lehet, hogy azoknak a lelkeknek, akik már közel vannak az üdvösséghez, egyetlen csepp szenteltvíz elég ahhoz, hogy lelkük megszabaduljon a szenvedéstől.
Hintsünk szét néhány csepp szenteltvizet és buzgón imádkozzunk: „Ó Istenem, irgalmadban sokasítsd meg e szentelt
víz cseppjeit, hogy minden tisztítótűzben szenvedő lélek kapjon belőle! Engedd, hogy ne érezzék kínjukat, míg e víz el nem párolog!”
Amikor szenteltvizet hintünk távollévő hozzátartozóinkra és barátainkra, ne feledkezzünk meg a papokról sem, különösen plébániánk papjairól, akik hűségesen szolgáltak minket, a szentségek és a szentmise által közelebb vittek Istenhez.
Minden katolikus ember otthonában kellene lennie szenteltvíztartónak, hogy kihasználhassák azt a kimondhatatlan lelki gazdagságot, melyet rejt minden cseppje! Ha ismernénk természetfeletti hatását, sokkal gyakrabban, nagyobb hittel és tiszte
lettel használnánk. Egyes szülők rendszeresen meghintik alvó gyermekeiket szenteltvízzel: „Ó Istenem, e szenteltvíz áldó imája által, oltalmadba ajánlom szeretteimet!”
Mások a hálószobába tesznek szenteltvíztartót és felszólítják hozzátartozóikat, hogy szenteltvízzel vessenek keresztet reggel, délben és este.
Vessünk tehát keresztet szenteltvízzel és közben így fohászkodjunk: „E szenteltvíz és drágalátos Szent Véred által mosd le bűneimet, ó Uram!”
Az ilyen módon megáldott víz a lelki harc hatékony eszköze. Nem varázsszer, amellyel mágikus hatalmat gyakorolhatunk a rossz fölött. Ha azonban alázattal és hittel használjuk, Isten kegyelmével erősíthet hétköznapi küzdelmeinkben. Ha van rá mód, hogy üvegcsében magunkkal vihessünk, meghinthetjük vele otthonunkat, megjelölhetjük vele magunkat, családtagjainkat.