Battaplébánia

Csóka János OSPPE tanítása, Pécs, 2018.

Az egyetlen kérdés, amit az azonos neműek „házasságával” kapcsolatban érdemes feltenni, az, hogy vajon érdekelne-e bárkit is a baloldalon ez a harc, ha nem egy újabb civilizációs intézmény ledózerolásáról lenne szó.

Az azonos neműek „házassága” nem arról szól, hogy a férfiak házasodhassanak férfiakkal, a nők pedig nőkkel, hanem a férfiak és a nők közti házasság lerombolásáról.

Bővebben …

Az előző posztban a nyitottság elvárt erényéről, bölcsességéről és ostobaságáról írtam, de az egyik kedves kommentelő hozzászólása ráébresztett arra, hogy a cikket nem fejeztem be. A nyitottságról mint világkép-formáló alapállásról nem lehet úgy beszélni, hogy ne említsük meg a nyitottság korlátozottságát és ebből fakadó illúzióját is, vagyis azt, hogy a nyitottság túlígéri magát. Az az ember, aki a világképét a valóságra való nyitottságából építi, folyamatosan táguló ismereteiből és bővülő empirikus tapasztalataiból meríti, nem számol azzal, hogy a valósággal való kapcsolata még annál is sokkal korlátozottabb, mint amit a legrosszabb rémálmaiban gondol, és nem valamiféle leküzdhető, bepótolható hiányosság ez, hanem maga a pőre valóság. Amit a nyitottság apostolai és prófétái figyelmen kívül hagynak, az az egyszerű igazság, hogy reménytelenül kicsik vagyunk a mindenség megismeréséhez és megértéséhez, és ezen semmiféle nyitottság nem változtat, legfeljebb úgy, ahogy egy kancsó víz megemeli az óceánok szintjét.

Bővebben …

Henryk Hoser érsek, akit Ferenc pápa nevezett ki apostoli vizitátornak Medjugorjébe, bejelentette, hogy a hercegovinai városban található kegyhelyen hamarosan építkezés indul.

Bővebben …

Nem, ez nem egy varázslatos lista, aminek köszönhetően a másik egy csettintésre beléd szeret. Ezek a kérdések olyan létfontosságú témákat ölelnek fel, amikről egy házasságra készülő párnak a kapcsolatuk előrehaladtával mindenképpen beszélnie kell. 

Nem azt mondjuk, hogy az első randin vedd elő ezt a listát és minden pontot pipáljatok ki rajta, ez semmiképpen sem a célunk! Azoknak a pároknak szeretnénk támpontot adni, akik a kapcsolatuk előrehaladtával komolyan elgondolkoznak azon: Vajon le tudnám élni az életemet a másikkal? 

Bővebben …

Egy kedves olvasónk vette a fáradságot, lefotózta és elküdte nekünk. Köszönjük – megosztjuk. A szerk.

. 1. A templom szent hely, Isten háza és a mennyország kapuja. Azért bemenet és kijövet a szenteltvizet ne fecskendezzük széjjel, hanem csupán keresztvetésre használjuk és jobb térdünket (nem a balt!) földig hajtva köszöntsük a legméltóságosabb Oltáriszentségben rejtőző Úr Jézust. Ha ki van téve a Szentség, akkor két térdet kell hajtanunk. Altalában térdenállva kell imádkoznunk a szentmise alatt Úrfelmutatástól áldozás utánig, saját szent áldozásunk után legalább 10-15 percig s a kitett Szentség előtt Szentségimádáskor, szentséges misék, litániák alatt. Kivétel, ha valaki gyöngeségből nem birja a hosszabb térdenállást. A pap áldását is mindig térdenállva és magunkra keresztet vetve fogadjuk.

Bővebben …

Egyedül élve, nő nélkül is lehetünk férfiak?

Férfiak csakis a nők viszonylatában, a nőkhöz képest lehetünk. Olvastuk korábban is, hogy ha csak férfiak élnének a Földön, a férfiasság kérdése fel sem merülne, egyáltalán nem lenne érdekes. 

Ugyanakkor fontos megtenni egy alapvetést. Aki nem felel meg önmagának, aki állandó feszültségben, netán összetűzésben él önmagával, az kiég, depressziós, daganatos beteg, alkoholista, kábítószeres, öngyilkosságra hajlamos, játékszenvedélybe menekülő stb. lehet. Ijesztő, ugye?

Bővebben …

A posztkeresztény nyugati kultúrában az egyik legfontosabb piedesztálra állított erény a nyitottság. Ha valakit meg akarunk szégyeníteni, szűklátókörűnek nevezzük, viszont dicséretnek számít, ha egy embertársunkról azt mondjuk, hogy nyitott a gondolkodása vagy a világképe. Bizonyos értelemben az új nyugati kultúra egyik központi gondolata az inkluzivitás. Ami befogadó, az jó, ami kirekesztő, az rossz. Aki nyitott a tőle különbözőre, az újra, a másra, az erényes, aki védi a határait, elutasítja a tőle különbözőt, kizárja az életéből azt, amit gonosznak tart, az éretlen vagy ami rosszabb: maga is gonosz. Ami persze az egész inkluzív gondolkodás egyik megvilágító erejű belső ellentmondása, hiszen az a gondolkodás, amelyik abszolút értékké teszi a nyitottságot, folyamatosan védi a határait azoktól, akik védik a határaikat, kizárná az életéből azokat, akik kizárnak, és gonosznak tartja azt, aki mást gonosznak ítél. De kissé előre szaladtam.

Bővebben …

A rövid karácsonyi szünet után folytatódik a 777 népszerű sorozata, a Papp válaszol! Ezúttal a túlnépesedésről, a vegyes házasságról és egy nagyon komoly dilemmáról kérdeztétek Papp Miklós görögkatolikus papot.

Mónika (ismeretlen helyről)

Katolikus vallású bíró vagyok. Úgy érzem, a hivatásomat Isten akaratából, az ő támogatásával töltöm be, és sok jót tudok tenni ezen az úton. A szervezetben azonban olyan helyzetbe kerültem, hogy lehetséges, hogy családjogi pereket kellene majd tárgyalnom. Vagyis házasságok felbontásáról, gyermekelhelyezésről dönteni. A kérdésem az, hogy katolikusként részt vehetek-e ilyen ítélkező tevékenységben, vagy ha erre kerülne a sor, el kell hagynom a pályát?

Bővebben …