„Jó az Úr! Oltalom a nyomorúság idején, gondja van arra, aki hozzá menekül.” (Náh 1,7)
Mind átéltük a mély fájdalom, a nagy csalódások gyötrelmét, amikor minden másként alakul, mint ahogy elképzeltük. De bár én is első kézből megtapasztaltam, mi a veszteség, néha nem tudom, hogyan segítsek át valakit élete nehéz időszakán.
Elhangzott Rómában püspökök és bíborosok jelenlétében tartott konferencián, 2010. december 17-én. A szerző karagandai segédpüspök (Kazahsztán).
Isten imádásának elsőbbsége minden hiteles pasztorális teológia alapja
I. A pasztorális teológia teológiai megalapozása
Ha helyesen akarunk beszélni a lelkipásztorkodás elméletéről és gyakorlatáról, először is tudatában kell lennünk ezek alapjáról és teológiai céljáról. Az Egyház célja azonos a megtestesülés céljával: „propter nostram salutem”.
19. FEJEZET
A VIRRASZTÁS (A TESTI VIRRASZTÁS, ÉS HOGYAN VÉGEZZÜK)
1. A földi uralkodók színe előtt némelyek fegyvertelenül, díszruha nélkül jelennek meg, míg egyesek pálcát, pajzsot vagy kardot tartva. Nagy a különbség az előbbiek és az utóbbiak között, óriási. Amazok ugyanis tulajdonképpen az uralkodó vérrokonai és hozzátartozói. Ez tehát így van.
Pünkösd napján a Szentlelket, a harmadik isteni Személyt ünnepeljük, aki valóságos Isten az Atyával és a Fiúval együtt. Ő az, aki képes megerősíteni bennünket hitben és szeretetben, Ő ad erőt a tanúságtételre, Ő irányítja az Egyházat, és munkálja annak egységét.
De mit tudhatunk még Róla? S mi az Ő szerepe az ember, az emberiség életében? Ha röviden akarunk válaszolni a kérdésre, akkor azt kell mondanunk, hogy a világ és benne az ember “megszentelése”, s legnagyobb felemelkedése, létének beteljesülése, ami nem más, mint az Isten felé haladása, az Istennel való egyesülése, a Léleknek a műve, azaz csak a Szentlélek segítségével, elsősorban a szentségek által valósítható meg.
„Arra kérem minden magyar testvéremet, hogy tudjunk őszintén megbocsátani egymásnak, akarjunk összefogni nemzetünk és hazánk sorsának jobbra fordítása érdekében” – mondta Veres András győri püspök szombaton a csíksomlyói búcsú résztvevői előtt.
Múlt hét szerdán megtartottuk a havi „Ellenállás” szemináriumunkat, ahol arról a konkrét dologról beszéltünk, amiben ellenállást kell tanúsítanunk. Íme, összefoglalva mindez.
Az új teológiát katolicizmusnak hívják. A katolicizmus a civilizáció teljességét magába foglaló rendszer: olyannyira teljes, hogy mindent képes felölelni: isteni, angyali és emberi tudomány, a világmindenség tudománya. A hitetlent felfoghatatlan idegensége ragadja magával, a hívőt pedig szokatlanul átfogó nagyságának látványa. Ha akad is olyan, akinek csak átfut rajta a tekintete egy mosoly kíséretében, azok, akiket ezen ostoba közöny még inkább meghökkent, mint amaz kolosszális nagyság és felfoghatatlan idegenség, felemelik hangjukat és azt kiáltják: ,,Hagyjátok a bolondot!„
Az új teológiát katolicizmusnak hívják. A katolicizmus a civilizáció teljességét magába foglaló rendszer: olyannyira teljes, hogy mindent képes felölelni: isteni, angyali és emberi tudomány, a világmindenség tudománya. A hitetlent felfoghatatlan idegensége ragadja magával, a hívőt pedig szokatlanul átfogó nagyságának látványa. Ha akad is olyan, akinek csak átfut rajta a tekintete egy mosoly kíséretében, azok, akiket ezen ostoba közöny még inkább meghökkent, mint amaz kolosszális nagyság és felfoghatatlan idegenség, felemelik hangjukat és azt kiáltják: ,,Hagyjátok a bolondot!„
Ha gyakran emlékezünk Istenre, és elménkben sokszor felelevenítjük tetteit, ez az egyik legfőbb módja annak, hogy megtapasztaljuk gyógyító erejét; azt, hogy képes meggyógyítani a lelkünk mélyén rejlő sérüléseket, amelyekkel nem tudunk mit kezdeni.
