Battaplébánia

Nem új jelenség hazánkban, és a legtöbb fejlett országban sem a születések alacsony száma, a válások arányának a növekedése, a családalapítás időpontjának kitolódása. Tehát egy szó, mint száz: a családok válságban vannak. De van, ami megkülönböztet minket, magyarokat a többi hasonló helyzetben lévő országtól: Sokkal több gyermeket szeretnénk, mint amennyi végül megszületik. Más országokban jóval kisebb a különbség a megszületett és a kívánt gyerekek száma közt. Miért van ez így, és merre van az előre? Erről kérdeztük Székely Andrást, a Népesedési Kerekasztal elnökét, a Három királyfi, három királylány mozgalom képviselőjét.

Bővebben …

Nem új jelenség hazánkban, és a legtöbb fejlett országban sem a születések alacsony száma, a válások arányának a növekedése, a családalapítás időpontjának kitolódása. Tehát egy szó, mint száz: a családok válságban vannak. De van, ami megkülönböztet minket, magyarokat a többi hasonló helyzetben lévő országtól: Sokkal több gyermeket szeretnénk, mint amennyi végül megszületik. Más országokban jóval kisebb a különbség a megszületett és a kívánt gyerekek száma közt. Miért van ez így, és merre van az előre? Erről kérdeztük Székely Andrást, a Népesedési Kerekasztal elnökét, a Három királyfi, három királylány mozgalom képviselőjét.

Bővebben …

Nem új jelenség hazánkban, és a legtöbb fejlett országban sem a születések alacsony száma, a válások arányának a növekedése, a családalapítás időpontjának kitolódása. Tehát egy szó, mint száz: a családok válságban vannak. De van, ami megkülönböztet minket, magyarokat a többi hasonló helyzetben lévő országtól: Sokkal több gyermeket szeretnénk, mint amennyi végül megszületik. Más országokban jóval kisebb a különbség a megszületett és a kívánt gyerekek száma közt. Miért van ez így, és merre van az előre? Erről kérdeztük Székely Andrást, a Népesedési Kerekasztal elnökét, a Három királyfi, három királylány mozgalom képviselőjét.

Bővebben …

Befejeződött Galgóczy Erzsébetről szóló sorozatunk, bemutattuk a szent életét, önéletrajzi bejegyzések alapján.

Amikor írtunk róla, mint az egyetlen magyar stigmatizáltról – Szent Pio is rá hivatkozott, miszerint minek jönnek hozzá magyarok, amikor van nekünk is stigmatizált szent emberünk – egy olvasói észrevétel érkezett:

„Galgóczy Erzsébet nem az egyetlen stigmatizált volt Magyarországon. (Magyar) Boldog Ilona, domonkos szerzetesnő (+ 1270), szintén viselte Krisztus sebhelyeit. Rendtársa és nevelője volt Árpádházi Szent Margitnak. Így Ilona, Margit és Galgóczy Erzsébet alakját összeköti a magyar nemzetért vállalt életfelajánlás, engesztelő szenvedés.”

Bővebben …

Befejeződött Galgóczy Erzsébetről szóló sorozatunk, bemutattuk a szent életét, önéletrajzi bejegyzések alapján.

Amikor írtunk róla, mint az egyetlen magyar stigmatizáltról – Szent Pio is rá hivatkozott, miszerint minek jönnek hozzá magyarok, amikor van nekünk is stigmatizált szent emberünk – egy olvasói észrevétel érkezett:

„Galgóczy Erzsébet nem az egyetlen stigmatizált volt Magyarországon. (Magyar) Boldog Ilona, domonkos szerzetesnő (+ 1270), szintén viselte Krisztus sebhelyeit. Rendtársa és nevelője volt Árpádházi Szent Margitnak. Így Ilona, Margit és Galgóczy Erzsébet alakját összeköti a magyar nemzetért vállalt életfelajánlás, engesztelő szenvedés.”

Bővebben …

Befejeződött Galgóczy Erzsébetről szóló sorozatunk, bemutattuk a szent életét, önéletrajzi bejegyzések alapján.

Amikor írtunk róla, mint az egyetlen magyar stigmatizáltról – Szent Pio is rá hivatkozott, miszerint minek jönnek hozzá magyarok, amikor van nekünk is stigmatizált szent emberünk – egy olvasói észrevétel érkezett:

„Galgóczy Erzsébet nem az egyetlen stigmatizált volt Magyarországon. (Magyar) Boldog Ilona, domonkos szerzetesnő (+ 1270), szintén viselte Krisztus sebhelyeit. Rendtársa és nevelője volt Árpádházi Szent Margitnak. Így Ilona, Margit és Galgóczy Erzsébet alakját összeköti a magyar nemzetért vállalt életfelajánlás, engesztelő szenvedés.”

Bővebben …

Befejeződött Galgóczy Erzsébetről szóló sorozatunk, bemutattuk a szent életét, önéletrajzi bejegyzések alapján.

Amikor írtunk róla, mint az egyetlen magyar stigmatizáltról – Szent Pio is rá hivatkozott, miszerint minek jönnek hozzá magyarok, amikor van nekünk is stigmatizált szent emberünk – egy olvasói észrevétel érkezett:

„Galgóczy Erzsébet nem az egyetlen stigmatizált volt Magyarországon. (Magyar) Boldog Ilona, domonkos szerzetesnő (+ 1270), szintén viselte Krisztus sebhelyeit. Rendtársa és nevelője volt Árpádházi Szent Margitnak. Így Ilona, Margit és Galgóczy Erzsébet alakját összeköti a magyar nemzetért vállalt életfelajánlás, engesztelő szenvedés.”

Bővebben …

Befejeződött Galgóczy Erzsébetről szóló sorozatunk, bemutattuk a szent életét, önéletrajzi bejegyzések alapján.

Amikor írtunk róla, mint az egyetlen magyar stigmatizáltról – Szent Pio is rá hivatkozott, miszerint minek jönnek hozzá magyarok, amikor van nekünk is stigmatizált szent emberünk – egy olvasói észrevétel érkezett:

„Galgóczy Erzsébet nem az egyetlen stigmatizált volt Magyarországon. (Magyar) Boldog Ilona, domonkos szerzetesnő (+ 1270), szintén viselte Krisztus sebhelyeit. Rendtársa és nevelője volt Árpádházi Szent Margitnak. Így Ilona, Margit és Galgóczy Erzsébet alakját összeköti a magyar nemzetért vállalt életfelajánlás, engesztelő szenvedés.”

Bővebben …

Befejeződött Galgóczy Erzsébetről szóló sorozatunk, bemutattuk a szent életét, önéletrajzi bejegyzések alapján.

Amikor írtunk róla, mint az egyetlen magyar stigmatizáltról – Szent Pio is rá hivatkozott, miszerint minek jönnek hozzá magyarok, amikor van nekünk is stigmatizált szent emberünk – egy olvasói észrevétel érkezett:

„Galgóczy Erzsébet nem az egyetlen stigmatizált volt Magyarországon. (Magyar) Boldog Ilona, domonkos szerzetesnő (+ 1270), szintén viselte Krisztus sebhelyeit. Rendtársa és nevelője volt Árpádházi Szent Margitnak. Így Ilona, Margit és Galgóczy Erzsébet alakját összeköti a magyar nemzetért vállalt életfelajánlás, engesztelő szenvedés.”

Bővebben …

Valószínűleg modern hamisítvány az a papiruszdarab, amelyen Jézus állítólagos feleségéről beszél – ismerte el az a harvardi professzor, aki évekkel ezelőtt hozta nyilvánosságra az általa Jézus felesége evangéliumának nevezett töredéket.

Karen King, a Harvard Egyetem vallástörténésze 2012-ben mutatta be a dokumentumot Rómában. A névjegyméretű papiruszdarabra írt, kopt nyelvű szövegben egyebek között ez a mondat olvasható: „Jézus azt mondta nekik: a feleségem”.

Bővebben …