„Harmadnapra feltámadt a halálból…” Imre atya írása
Posted in: Elgondolkodtató
Vannak pillanatok az életedben, amelyek olyan sötétek és szívszorongatóak, hogy azt hiszed: lelked egy sötét sírüregben fekszik…
Vannak helyzetek az életedben, amelyek olyan kiábrándítóak és szörnyűek, hogy hetekig nem tudsz kikászálódni belőlük. Szíved ilyenkor végtelenül szomorú, és nem vagy képes semminek és senkinek sem örülni. Olyan érzés ez, mintha egy mély sírgödörben feküdnél…
„Csontjaim nem voltak rejtve előtted, amikor titkon formálódtam, mintha a föld mélyén képződtem volna. Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük.” (Zsolt 139,15-16)
Tematizálás.- Kedves Nővéreim és Fivéreim az Úr Jézus Krisztusban ! – Az előző életigében Istennek felénk forduló Arcáról elmélkedtünk, mely boldogságot és derűt áraszt. Ez a drága fény – itt a földi életben, a nyomorúság tanyáján, ahol az ember vétkezett – bizony gyakorta eltűnik, s a sötétség angyala megpróbál összekavarni minket. Gyatraságaink és a ránk zúduló csapások láttán, rövid úton megállapítjuk, hogy még nem Urunk országában, a mennyországban vagyunk, hanem elég goromba vidéken, vagyis idegen földön.







