Battaplébánia

„Csakugyan útra kelt és visszatért apjához. Apja már messziről meglátta és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, a nyakába borult és megcsókolta.” (Lk 15,20)

A lányom a két barátnőjével és jómagam bepakoltunk az autóba, hogy felmenjünk a hegyekbe egy ottalvós csúszdázásra. Azt terveztük, hogy útközben felvesszük a fiamat is, aztán irány a hócsúszdapálya. Gyönyörű napot töltünk majd fenn, s szép, havas emlékekkel térhetünk haza. A valóság viszont tele volt csalódással.

Ezt a munkacímet adta II. János Pál pápa első nagy, tanító célzatú munkájának, melyben az ember születéséről gondolkodik, különösen a szexualitás és az erotikus vágy vonatkozásában.
Test és teológia?
A görög theologia szó a theosz és a logosz, azaz I…

Idézetek Pio atyától

„Egyedül csak Jézus értheti meg, milyen kínokat élek át, amikor a Kálvária fájdalmas jelenetére készülök. Hasonlóképpen elképzelhetetlen, hogy milyen megkönnyebbülést jelent Jézusnak nemcsak az, hogy együtt szenvedünk vele, hanem az is, hogy rátalál egy lélekre, aki szeretete révén nem vigasztalást kér tőle, hanem részese az ő fájdalmának.”

Megelőzni a kilépéseket, megerősíteni a hűséget

José Rodríguez Carballo érsek „Hivatásbeli törékenység: mennyiben felelősek a megszentelt élet intézményei?” címmel tartott előadást az Antonianumon. Ennek közöljük az első részét, mely a szerzetes élet elhagyásának okait vizsgálja, valamint a végkövetkeztetéseit.

(2013. okt. 2. Örökimádás)

A Bitno.net exkluzív jelenti

A Međugorjéval kapcsolatban felállított vatikáni bizottság pénteken hoz határozatot.

Pénteken, az ülést követően Ferenc pápa asztalára kerül a határozat, aki meghozza a végső döntést Međugorjéval kapcsolatban.

A szeretet melletti döntés megerősítése

A terápia elején meg szokták kérdezni a pácienseim, hogy mi fog velük itt történni, mitől, hogyan fognak meggyógyulni. Minden terápia nagyon egyéni és ezért soha nem lehet előre pontosan megmondani, hogy mi is lesz a menete, de az biztos, hogy az alábbi lépések minden sikeres terápiában szerepelnek.

A mai ember kissé furcsállkodva olvassa a gonosz lélekről szóló bibliai beszámolókat. Hol helyezzük el ezt a megfoghatatlan tartományt fölvilágosult világképünkben, eszmerendszerünkben? Beilleszthető-e ez egyáltalán a modern kornak az Istenről, emberről, természetről alkotott elképzelései közé? Mit értünk a Sátán, a gonosz lélek fogalmán? Mit kezdjünk vele?

Prófétai helyzet: eltávolodva mindentől és mindenkitől, az éjszaka csöndjében kettesben lenni a mindenható Istennel. Kóstoltad‑e már azt az édességet, mely az Úr fizikai, szinte tapintható közelségének folytonos, de csöndes tapasztalatából fakad?