Pilinszky János mesélte, hogy egyszer megkérdezte tőle valaki, hogy hisz-e Jézus föltámadásában, s ha igen, miért, „Igen – válaszolta a költő – mert olyan csendes volt. Mert amennyire közpréda volt a halála és agóniája, olyan rejtett maradt dicsősége, húsvéti allelujája. Ez Isten dramaturgiája” – mondta ő.
Profán a cím? Egy kicsit valóban az. A lenti böjttel nem kiváltani, hanem kiegészíteni javasoljuk a böjtölés tradicionális formáját.
A Magyar Kurír ötletgyűjteményével igyekszünk olvasóinknak segíteni, hogy a böjtölés egyéb formáira is rátalálhassanak, s ezáltal hozzájáruljanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Természetesen az ötletekből szabadon lehet válogatni, sorrendjük is felcserélhető. Lényeg az, hogy böjtünk egyben a teremtett világ védelmére is szolgáljon.
Ma kicsiknek tanítottam hittant. Nagyon lelkesek és közlékenyek, kérdezni is gyakran kérdeznek. Egy kislány valahol hallott valamit, és amikor arra a kérdésre került a sor, hogy „Hány Isten van?”, mindjárt meg is kérdezte: „A Szent Pál az valamilyen is…
Ó szelíd és alázatos Jézus, hallgass meg. Mások megbecsülésének a kívánásától szabadíts meg Jézus. Mások szeretetének a vágyásától szabadíts meg Jézus.
Bővebben …
Szaporodnak a jelek, hallomások, látomások – részben az utolsó idők eljövetelével, részben az „isteni igazság” kinyilatkoztatásával kapcsolatban. Fontosnak tartom Kovács Gábor atya összefoglalóját a témáról.A szerk.
Bővebben …
Reginald Garrigou-Lagrange a 20. század egyik legjelentősebb teológusa. Különösen jelentőset alkotott a spirituális teológia területén. 1909-től 1959-ig az római Angelicumban tanít alapvető teológiát, dogmatikát és 1917-ben megalapítja az első spirituális teológia tanszéket.
„Apró szentek, szent Dávid,
Pénzbe járjon bokáig.
Született a Krisztus, de nem palotában.
Hanem istállónak szegény jászoljában.
Ez az Üdvözítő álgyon meg titeket.
„Apró szentek, szent Dávid,Pénzbe járjon bokáig.Született a Krisztus, de nem palotában.Hanem istállónak szegény jászoljában.Ez az Üdvözítő álgyon meg titeket.
Bővebben …
Liturgiának, a szó szabatos teológiai értelmében, az Egyház HIVATALOS istentiszteletét nevezzük. (A keleti szóhasználat még szorosabb, a gyakorlatban kizárólag az Eucharisztiát nevezik liturgiának. Én csak a latin rítusról szólok, mert a többihez nem sokat értek.)
Liturgiának, a szó szabatos teológiai értelmében, az Egyház HIVATALOS istentiszteletét nevezzük. (A keleti szóhasználat még szorosabb, a gyakorlatban kizárólag az Eucharisztiát nevezik liturgiának. Én csak a latin rítusról szólok, mert a többihez nem s…
