A jó és a rossz gondolatokról
Posted in: Elgondolkodtató
Beszélgetések
Az egyházatyák aszketikus szóhasználatában a „gondolat” jelenthet egyszerű gondolatot, amely az értelemben keletkezik, vagy pedig a jó vagy a rossz felé irányuló lelki mozgást, törekvést, amelyek mélyén egy irányító gondolat van. Ezen kívül a „gondolat” alatt érthetünk jó vagy rossz hajlamot is, amelyet az értelem, a lelkiismeret, az érzések és az akarat útján szereztünk meg.
Ahhoz, hogy áhítat ébredjen bennünk, nincs szükség sok tudásra. Ha elgondolkodunk azon a kevésen, amit tudunk, akkor a szív dolgozni kezd. Van olyan ember, akiben akár egy tropárion [egyházi ének] is mély változást indít el, másik fejből tud mindent, és mégsem érez semmit, mert a szellemi valóságon kívül mozog.
Atya, ha az ember munka miatt nyugtalanságot érez, ennek mi az oka?
Ma a világban nagyon nagy a megszállottság. Az ördög napjainkban komolyan elszabadult, mert a mai emberek nagyon sok jogot adtak neki önmaguk felett. Számos ember komoly démoni támadásokat szenved el. Egy ember nagyon pontosan elmagyarázta ezt. „Korábban, – mondta, – az ördög foglalkozott az emberekkel, most nem foglalkozik velük.






