Hadd álljon itt magyarázatul egy darabka történetem. Magánúton gyakoroltam az agykontrollt, le tudtam menni 17-re alfába, működött a szerencse programálás, működött a „három ujj” technika, (negyed órára telles részegségből józanná tudtam tenni magam)…
Hadd álljon itt magyarázatul egy darabka történetem. Magánúton gyakoroltam az agykontrollt, le tudtam menni 17-re alfába, működött a szerencse programálás, működött a „három ujj” technika, (negyed órára telles részegségből józanná tudtam tenni magam), élvezni tudtam az alfa állapot nyugalmát és az elme világos gondolkodását (elektromérnök lévén, gondolatban egész vizierőművet meg tudtam volna tervezni).
Az autó kormányát szándékosan kaptam el, az ütközés hatalmas volt, a kocsi összetört, de nekem a hajam szála sem görbült. A cselekedeteim és szavaim zavarosak, érthetetlenek voltak. Egy fura másik világról beszéltem, ahonnan nekem parancsolnak, és az utasításokat végre kell hajtanom. Ha nem teszem meg, szörnyű büntetéseket kell kiállnom, és a szeretteimet életveszélybe sodrom…
A lelki áldozás olyan ájtatossági gyakorlat, mely Jézussal egyesít az eucharisztiában, de nem a szentség vétele által, hanem olyan erős vágyakozás eredményeképpen, mely a szeretettől éltetett hitből ered. Az imádságoskönyvek mind ajánlják ezt a gyakorlatot, melyet a Tridenti Zsinat is a hívek különös figyelmébe ajánlott. Mi is csatlakozunk ehhez az ajánláshoz, különösen a mai időkben, amikor számos hívőnek nincs lehetősége a napi szentmisén résztvenni.
Izidor előbb egy kolostor apátja, majd 44 éves korában Sevilla érseke lett. Sokat és bölcsen írt. Szentenciás könyveiből idézünk, melyben az imádság és az olvasás fontosságáról szól.
„Az imádságban megtisztulunk, az olvasásban tanulunk; ha hozzájutunk, jó mindkettőt elvégezni; ha nincs időnk, akkor az imádságot helyezzük az olvasás elé. Aki mindig Isten jelenlétében akar járni, annak gyakran kell imádkoznia, és gyakran kell olvasnia. Amikor ugyanis imádkozunk, mi szólunk Istenhez; amikor pedig olvasunk, Isten szól hozzánk.
Az ima, a szentmise és a Szent Vér erejéről
Kedves Testvérek,
Nem tudom, hogy emlékeztek-e rá, de kértem, hogy segítsetek nekem imádkozni, mert az édesapám kórházba került és nagyon kritikus volt az állapota.
A két héttel ezelőtt hétfőn megkap…
Évekkel ezelőtt egy kis középnyugati városkában egy embernek az volt a dolga, hogy figyelje a vasúti átjárót. Ha vonat közeledett éjszaka, meg kellett lengetnie egy lámpást, hogy figyelmeztesse a keskeny úton arra járó autósokat a vonat közeledtére, hogy megálljanak, amíg a vonat elhalad.
Egy bizonyos estén szokás szerint arra jött a vonat, és a férfi elfoglalta helyét, hogy figyelmeztesse az arra haladó autókat.
„A mandalák világa az a könyv, amit kifesthet, ami mellett ellazulhat, meditálhat. A mandala kört jelent. Minden körnek van középpontja – és ennek elérése a cél. Ez a könyv – egy „csináld magad!” – kifestőkönyv. A szerző a különböző mandalaformákkal ad keretet, és arra buzdít, hogy használjuk fel saját belső mintáink felfedezésére a mandalák világát, foglalkozzunk velük, formáljuk őket.
„A mandalák világa az a könyv, amit kifesthet, ami mellett ellazulhat, meditálhat. A mandala kört jelent. Minden körnek van középpontja – és ennek elérése a cél. Ez a könyv – egy „csináld magad!” – kifestőkönyv. A szerző a különböző mandalaformákkal ad keretet, és arra buzdít, hogy használjuk fel saját belső mintáink felfedezésére a mandalák világát, foglalkozzunk velük, formáljuk őket.
Rüdiger Dahlke: A MANDALÁK VILÁGA – Egzotikus kalandozás a mandalák segítségével a világban és önmagunkban – könyve így kezdődik:
„A mandalák világa az a könyv, amit kifesthet, ami mellett ellazulhat, meditálhat. A mandala kört jelent. Minden körnek van középpontja – és ennek elérése a cél. Ez a könyv – egy „csináld magad!” – kifestőkönyv. A szerző a különböző mandalaformákkal ad keretet, és arra buzdít, hogy használjuk fel saját belső mintáink felfedezésére a mandalák világát, foglalkozzunk velük, formáljuk őket.
