Stefano Maria Paci interjúja Don Gabriele Amorth ördögűző pappal
Huszonkilenc év telt el azóta, hogy a Montini-pápa Péter Pál ünnepén azt mondta: „A sátán füstje bizonyos repedéseken át behatolt az Egyházba!” És ma?
Bővebben …
Stefano Maria Paci interjúja Don Gabriele Amorth ördögűző pappal
Huszonkilenc év telt el azóta, hogy a Montini-pápa Péter Pál ünnepén azt mondta: „A sátán füstje bizonyos repedéseken át behatolt az Egyházba!” És ma?
Bővebben …
Stefano Maria Paci interjúja Don Gabriele Amorth ördögűző pappal
Huszonkilenc év telt el azóta, hogy a Montini-pápa Péter Pál ünnepén azt mondta: „A sátán füstje bizonyos repedéseken át behatolt az Egyházba!” És ma?
A gonosz lelkekről és az ördögűzésről beszél Pedro Barrajon exorcista pap, a római Athenaeum Pontificium Regina Apostolorum antropológia professzora, a pápa tanítását terjesztő Legio Christi közösség tagja.
– XVI. Benedek pápa röviddel megválasztása után exorcistákkal – ördögűzést végző papokkal – találkozott. Tekinthetjük ezt jelzésnek?
– Nem, az csupán az olaszországi exorcisták szokásos találkozója volt. A Katolikus Egyháznak a gonoszra vonatkozó tanítása nem változott az évszázadok folyamán.
A gonosz lelkekről és az ördögűzésről beszél Pedro Barrajon exorcista pap, a római Athenaeum Pontificium Regina Apostolorum antropológia professzora, a pápa tanítását terjesztő Legio Christi közösség tagja.
– XVI. Benedek pápa röviddel megválasztása után exorcistákkal – ördögűzést végző papokkal – találkozott. Tekinthetjük ezt jelzésnek?
– Nem, az csupán az olaszországi exorcisták szokásos találkozója volt. A Katolikus Egyháznak a gonoszra vonatkozó tanítása nem változott az évszázadok folyamán.
Az indiai jezsuita atya, Anthony de Mello (1931-1987), jól ismert számos publikációja alapján, melyeket sok nyelvre lefordítottak, s melyek ismertté váltak szerte a világon, bár ezen írások közül nem adta jóváhagyását mindegyik megjelenéséhez.
Művei…
Az indiai jezsuita atya, Anthony de Mello (1931-1987), jól ismert számos publikációja alapján, melyeket sok nyelvre lefordítottak, s melyek ismertté váltak szerte a világon, bár ezen írások közül nem adta jóváhagyását mindegyik megjelenéséhez.
Művei, melyek szinte kizárólag rövid történetek formáját öltik, a keleti bölcselet néhány érvényes elemét hordozzák. Ezek segíthetik az önuralom elérését, a szabadságunkat korlátozó kötöttségek és érzések feloldását, és az élet viszontagságainak derűs megközelítését. Korai írásaiban, de Mello atya, jóllehet a buddhista és taoista spirituális áramlatok befolyását mutatja, megmaradt a keresztény lelkiség határain belül. Ezekben a könyvekben az ima különböző fajtáit tárgyalja: fohász, közbenjárás és dicsőítés, vagy szemlélődés Krisztus életének misztériumairól, stb.
A TOSCANAI (I) PÜSPÖKI KONFERENCIA LELKIPÁSZTORI ÚTMUTATÁSA (1995)
„A II. Vatikáni Zsinat a LG 48-ban szól az ördögről. Felszólítja a keresztényeket, hogy őrizkedjenek a sátán cselvetéseitől és emlékezteti őket arra, hogy az ember történelme mindig küzdelem volt a sötétség hatalmai ellen. Ez a harc már a Paradicsomban elkezdődött és folytatódni fog az utolsó ítélet napjáig. A II. Vatikáni Zsinat szükségesnek látta felhívni a huszadik század keresztényeinek figyelmét Szent Pál utasítására, melyet az első keresztény közösségnek adott: ťÖltsétek fel Isten fegyverzetét, hogy helyt tudjatok állni az ördög cselvetéseivel szemben (Ef 6,10). „
„A férfi és a nő minden érintése tisztességtelen, ha nem áll a szeretet alapján; minden élvezet a szeretet nagy szárnyai alatt – tiszta. A szeretet számára nem létezik szenny, aljasság, szégyen. A szeretet – fény, amely mindent megvilágosít, melegség, amely képes felolvasztani a jeget; méz, amely megsemmisít minden keserűséget. A szeretet mindent megvilágosít, amihez kézzel, tekintettel vagy gondolattal hozzáért az, akit szeretünk”.
Ezeket a szavakat nem egy mai romantikus lélek írta, hanem az Egyház egyik legnagyobb teológusa, aszkétája és misztikusa – Nazianzoszi Szent Gergely, aki több mint másfél évezreddel ezelőtt élt, a IV. században.
„Aki nem böjtöl, az egyben annak adja a tanújelét, hogy ő már valami mással töltekezett be, de nem Istennel; aki nem böjtöl, abban jóllakik és elalszik az Isten utáni éhség és vágy, aki nem vágyakozik az nem virraszt, és aki nem virraszt azt alva fogja találni az érkező Vőlegény. – A böjt a test kiáltása Isten után, kiáltás a mélységből, abból a szakadékból, ahol a legmélyebb sebzettségünkkel és beteljesületlenségünkkel találkozunk, és ahol engedjük mindezt Isten mélységeibe hullani. A magunk mélységében ui. Istennel találkozunk. Erőtlenségünk mélysége Isten mélysége után kiált: „abyssus abyssum invocat”. örvény az örvénynek kiált. (Anselm Grün: Böjt – test és lélek imája)
