Kő – ennél találóbb vezetéknevet el sem lehet képzelni egy szobrász számára. Nemcsak rövid, könnyen megjegyezhető, hanem aki hallja, annak rögtön a fehér, csiszolt márvány jut az eszébe, vagy a mészkő, amely mindenképpen az idővel dacoló keménység szimbóluma. Miközben Lujos – barátai és közeli ismerősei így hívták – leginkább a fát szerette faragni.