alt„Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében. Áldalak, amiért félelmetesen és csodálatosan megalkottál, és amiért csodálatos minden műved. Lelkem jól tudja ezt.” (Zsolt 139,13-14)

Ismerem a szívszorító reménytelenséget, amit egy felbomló kapcsolat jelent. A csendet. A megvetést. Kemény szavakat. A gyengédség hiányát. Kérdéseket. A fájdalmat. Hogy nincsenek válaszok.