A korábban soha nem sportoló Szarvas István akkor határozta el, hogy futócipőt húz, amikor felismerte: testünk ajándék, amelynek kötelességünk a gondját viselni. Úgy gondolta, sportolással fog tenni a fizikai és mentális állapotának javításáért. Az első edzéseken nyolcszáz métert futott, ma tíz kilométert és rendszeresen kerékpározik is. A szikszói Szentháromság-templom plébánosával beszélgettünk.