Karin Seethaler német szociálpedagógus és teológus. Öt évet töltött a Gries-i lelkigyakorlatos házban Jálics Ferenc SJ munkatársaként. 1993 óta vezet szemlélődő lelkigyakorlatokat Németországban. Könyvében több mint két évtizedes tapasztalatai alapján a kereszténység szemlélődő hagyományáról ír.
Nem új jelenség hazánkban, és a legtöbb fejlett országban sem a születések alacsony száma, a válások arányának a növekedése, a családalapítás időpontjának kitolódása. Tehát egy szó, mint száz: a családok válságban vannak. De van, ami megkülönböztet minket, magyarokat a többi hasonló helyzetben lévő országtól: Sokkal több gyermeket szeretnénk, mint amennyi végül megszületik. Más országokban jóval kisebb a különbség a megszületett és a kívánt gyerekek száma közt. Miért van ez így, és merre van az előre? Erről kérdeztük Székely Andrást, a Népesedési Kerekasztal elnökét, a Három királyfi, három királylány mozgalom képviselőjét.
Nem új jelenség hazánkban, és a legtöbb fejlett országban sem a születések alacsony száma, a válások arányának a növekedése, a családalapítás időpontjának kitolódása. Tehát egy szó, mint száz: a családok válságban vannak. De van, ami megkülönböztet minket, magyarokat a többi hasonló helyzetben lévő országtól: Sokkal több gyermeket szeretnénk, mint amennyi végül megszületik. Más országokban jóval kisebb a különbség a megszületett és a kívánt gyerekek száma közt. Miért van ez így, és merre van az előre? Erről kérdeztük Székely Andrást, a Népesedési Kerekasztal elnökét, a Három királyfi, három királylány mozgalom képviselőjét.
Nem új jelenség hazánkban, és a legtöbb fejlett országban sem a születések alacsony száma, a válások arányának a növekedése, a családalapítás időpontjának kitolódása. Tehát egy szó, mint száz: a családok válságban vannak. De van, ami megkülönböztet minket, magyarokat a többi hasonló helyzetben lévő országtól: Sokkal több gyermeket szeretnénk, mint amennyi végül megszületik. Más országokban jóval kisebb a különbség a megszületett és a kívánt gyerekek száma közt. Miért van ez így, és merre van az előre? Erről kérdeztük Székely Andrást, a Népesedési Kerekasztal elnökét, a Három királyfi, három királylány mozgalom képviselőjét.
Nem új jelenség hazánkban, és a legtöbb fejlett országban sem a születések alacsony száma, a válások arányának a növekedése, a családalapítás időpontjának kitolódása. Tehát egy szó, mint száz: a családok válságban vannak. De van, ami megkülönböztet minket, magyarokat a többi hasonló helyzetben lévő országtól: Sokkal több gyermeket szeretnénk, mint amennyi végül megszületik. Más országokban jóval kisebb a különbség a megszületett és a kívánt gyerekek száma közt. Miért van ez így, és merre van az előre? Erről kérdeztük Székely Andrást, a Népesedési Kerekasztal elnökét, a Három királyfi, három királylány mozgalom képviselőjét.
Nem új jelenség hazánkban, és a legtöbb fejlett országban sem a születések alacsony száma, a válások arányának a növekedése, a családalapítás időpontjának kitolódása. Tehát egy szó, mint száz: a családok válságban vannak. De van, ami megkülönböztet minket, magyarokat a többi hasonló helyzetben lévő országtól: Sokkal több gyermeket szeretnénk, mint amennyi végül megszületik. Más országokban jóval kisebb a különbség a megszületett és a kívánt gyerekek száma közt. Miért van ez így, és merre van az előre? Erről kérdeztük Székely Andrást, a Népesedési Kerekasztal elnökét, a Három királyfi, három királylány mozgalom képviselőjét.
Nem új jelenség hazánkban, és a legtöbb fejlett országban sem a születések alacsony száma, a válások arányának a növekedése, a családalapítás időpontjának kitolódása. Tehát egy szó, mint száz: a családok válságban vannak. De van, ami megkülönböztet minket, magyarokat a többi hasonló helyzetben lévő országtól: Sokkal több gyermeket szeretnénk, mint amennyi végül megszületik. Más országokban jóval kisebb a különbség a megszületett és a kívánt gyerekek száma közt. Miért van ez így, és merre van az előre? Erről kérdeztük Székely Andrást, a Népesedési Kerekasztal elnökét, a Három királyfi, három királylány mozgalom képviselőjét.
Befejeződött Galgóczy Erzsébetről szóló sorozatunk, bemutattuk a szent életét, önéletrajzi bejegyzések alapján.
Amikor írtunk róla, mint az egyetlen magyar stigmatizáltról – Szent Pio is rá hivatkozott, miszerint minek jönnek hozzá magyarok, amikor van nekünk is stigmatizált szent emberünk – egy olvasói észrevétel érkezett:
„Galgóczy Erzsébet nem az egyetlen stigmatizált volt Magyarországon. (Magyar) Boldog Ilona, domonkos szerzetesnő (+ 1270), szintén viselte Krisztus sebhelyeit. Rendtársa és nevelője volt Árpádházi Szent Margitnak. Így Ilona, Margit és Galgóczy Erzsébet alakját összeköti a magyar nemzetért vállalt életfelajánlás, engesztelő szenvedés.”
Befejeződött Galgóczy Erzsébetről szóló sorozatunk, bemutattuk a szent életét, önéletrajzi bejegyzések alapján.
Amikor írtunk róla, mint az egyetlen magyar stigmatizáltról – Szent Pio is rá hivatkozott, miszerint minek jönnek hozzá magyarok, amikor van nekünk is stigmatizált szent emberünk – egy olvasói észrevétel érkezett:
„Galgóczy Erzsébet nem az egyetlen stigmatizált volt Magyarországon. (Magyar) Boldog Ilona, domonkos szerzetesnő (+ 1270), szintén viselte Krisztus sebhelyeit. Rendtársa és nevelője volt Árpádházi Szent Margitnak. Így Ilona, Margit és Galgóczy Erzsébet alakját összeköti a magyar nemzetért vállalt életfelajánlás, engesztelő szenvedés.”
Befejeződött Galgóczy Erzsébetről szóló sorozatunk, bemutattuk a szent életét, önéletrajzi bejegyzések alapján.
Amikor írtunk róla, mint az egyetlen magyar stigmatizáltról – Szent Pio is rá hivatkozott, miszerint minek jönnek hozzá magyarok, amikor van nekünk is stigmatizált szent emberünk – egy olvasói észrevétel érkezett:
„Galgóczy Erzsébet nem az egyetlen stigmatizált volt Magyarországon. (Magyar) Boldog Ilona, domonkos szerzetesnő (+ 1270), szintén viselte Krisztus sebhelyeit. Rendtársa és nevelője volt Árpádházi Szent Margitnak. Így Ilona, Margit és Galgóczy Erzsébet alakját összeköti a magyar nemzetért vállalt életfelajánlás, engesztelő szenvedés.”
