A Katolikus Egyház Katekizmusából
I. Az emberi erények ( sarkalatos erények)
1804 Az emberi erények következetes magatartásformák, állandó készségek, az értelem és az akarat állapotszerű tökéletességei, melyek a hit és az értelem szerint szabályozz…
Pontmain, 1871
A jelenés időpontjában, a porosz-francia háború idején Pontmain egy kis falucska volt. Lakói kemény munkához szokott, egyszerű és dolgos földművesek voltak. Plébánosuk Michel Guérin atya volt. A Barbadette család a következő tagokból állt: az apa, César, felesége, Victoire, s két fiuk, Joseph és Eugène, akik akkor 10, illetve 12 évesek voltak. 1871, január 17-nek estéjén a fiúk apjukkal a csűrben foglalatoskodtak. Eugène kilép a pajtából, hogy megnézze, mennyi időt mutat a templom toronyórája; fél hat van. Felnéz az égre, és felfigyel arra, hogy az ég egy darabkáján egyáltalán nincsenek csillagok.
Pontmain, 1871
A jelenés időpontjában, a porosz-francia háború idején Pontmain egy kis falucska volt. Lakói kemény munkához szokott, egyszerű és dolgos földművesek voltak. Plébánosuk Michel Guérin atya volt. A Barbadette család a következő tagokból állt: az apa, César, felesége, Victoire, s két fiuk, Joseph és Eugène, akik akkor 10, illetve 12 évesek voltak. 1871, január 17-nek estéjén a fiúk apjukkal a csűrben foglalatoskodtak. Eugène kilép a pajtából, hogy megnézze, mennyi időt mutat a templom toronyórája; fél hat van. Felnéz az égre, és felfigyel arra, hogy az ég egy darabkáján egyáltalán nincsenek csillagok.
A Katolikus Egyház Katekizmusából
1804 Az emberi erények következetes magatartásformák, állandó készségek, az értelem és az akarat állapotszerű tökéletességei, melyek a hit és az értelem szerint szabályozzák cselekedeteinket, rendezik szenvedélyeinket és cselekvésmódunkat. Az erények könnyedséget, önuralmat és örömet biztosítanak az erkölcsileg jó élethez. Erényes az, aki szabadon teszi a jót. Az erkölcsi erényeket emberi módon szerezzük meg. Az erkölcsileg jó cselekedetek gyümölcsei és csírái; minden emberi képességet fölkészítenek arra, hogy közösségre léphessenek az isteni szeretettel.
Abban az időben tanítványaival együtt Jézus visszavonult a Genezáreti-tóhoz. Nagy tömeg követte Galileából. Sőt Júdeából és Jeruzsálemből, Idumeából meg a Jordánon túlról, valamint Tírusz és Szidon környékéről is nagy sokaság csatlakozott hozzá, mert hallották, hogy milyen csodálatos dolgokat visz végbe. Jézus meghagyta tanítványainak, hogy tartsanak készenlétben egy bárkát a tömeg tolongása miatt. Sokakat meggyógyított ugyanis, és aki valami bajban szenvedett, mind ott tolongott körülötte, hogy legalább megérinthesse. Még a tisztátalan lelkek is, amint meglátták Jézust, leborultak előtte, és így kiáltoztak: „Te vagy az Isten Fia!” Ő azonban szigorúan meghagyta nekik, hogy ne híreszteljék, kicsoda ő.
Mk 3,7-12
Elmélkedés
Mai elmélkedésünkben azokból a szavakból induljunk ki, amelyek leírják a néptömeg kapcsolatát Jézussal. Nagy tömeg „követte” őt, nagy sokaság „csatlakozott” hozzá, mind ott „tolongtak” körülötte. Láthatjuk, hogy aki otthon marad vagy kényelmes helyzetéhez ragaszkodik, az nem fog hallani semmit az Úr tanításából és nem lesz részese a csodáknak. A vallásos élet és főként a vallásosságban való megújulás megkívánja az elindulást és az állandó úton levést. Sok hívő ember valójában éppen akkor érez csalódást, amikor megáll a lelki életnek egy szintjén és nem érzi, hogy tovább kellene lépnie. Az ilyen esetekben érthető az illető csalódottsága, lelki szárazsága, vallási hiányérzete, de ezek ellen egyedül ő tehet.
Miként az úton lévő embert az jellemzi, hogy nem kételkedik haladási irányában, ugyanúgy a lelkiekben előrehaladó ember is biztosan tudja, hová akar megérkezni. Élete irányát az határozza meg, hogy mindent Isten akaratának megfelelően tegyen. Az evangélium, Jézus örömhíre megvilágítja ezt az utat, az Isten-keresés és az Istenre találás útját. Akkor vagyunk igazán bölcsek, ha nap mint nap elindulunk ezen az úton, ha egyének és közösségek Jézus Krisztust, az Isten Fiát követik, aki az üdvözítő Atyához vezet minket.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Vedd el, Uram, egész szabadságomat! Vedd el emlékezetemet, vedd el értelmemet, vedd el egész akaratomat! Amim van és amit birtokolok, te ajándékoztad nekem. Most teljesen és egészen visszaadom neked és átadom, hogy te irányítsd akaratod szerint. Csak szereteteddel ajándékozz meg kegyelmedben, és gazdag leszek, s már nem keresek semmi mást.
Loyolai Szent Ignác
2015.01.20. – Szent Sebestyén ünnepén, a pestis járványtól való szabadulás 277. évfordulóján, a felsővárosi búcsú egész napos rendezvényének kiemelt eseménye volt a város fogadalmi szentmiséje, amelyet Spányi Antal püspök celebrált a város papságával.
Bill Atkinson ágostonos szerzetes a szemináriumi évek alatt szenvedett szánkóbalesetet, kerekesszékben élte le élete java részét, szenttéavatási ügyét nemrég indították el. Tanúságtevő életéről születése 70. évfordulóján Orlando R. Barone író, volt szeminaristatárs visszaemlékezését adjuk közre.
„Tartsuk kézben a negyedik ipari forradalmat” – ez a témája a január 20-23. közt a svájci Davosban zajló Világgazdasági Fórumnak. Ferenc pápa üzenetet küldött a találkozó elnökének, hangsúlyozva, hogy az embernek kell irányítania a technológiai fejlődést, nem pedig annak uralkodnia felettünk.
Január 20-án, Szent Sebestyén ünnepén az 1739-es pestisjárványtól való megmenekülésre emlékeztek Székesfehérváron. A felsővárosi búcsú egész napos rendezvényének kiemelt eseménye volt a fogadalmi szentmise, amelyet Spányi Antal püspök celebrált a városi papsággal.
A Szent Péter tér közelében szülte meg kislányát a január 20-ra virradó éjszakán egy román hajléktalan asszony. A pápai alamizsnahivatal vezetője reggel meglátogatta az édesanyát és kislányát a kórházban, ahová szállították őket. Ferenc pápa szállást ajánlott nekik egy évre egy anyaotthonban.
