Jézus viselkedése
A gyógyulásért könyörgő asszonyhoz Jézus először egy szót sem szól. Kínos és kemény Isten hallgatása. Az okát soha nem tudjuk, de nehéz elviselni. Valahogy túl sokat fecsegünk és azt is várjuk el. A hallgatásnak sok oka lehet.
Arisztotelész klasszikussá vált mondása szerint „az ember társadalmi lény”. Ez azt jelenti, hogy személyiségét csak közösségekben, vagy szélesebb körben, a társadalomban tudja kibontakoztatni.
Önmaga megismeréshez is közösségre van szüksége, amely visszajelzéseket ad számára. Ezáltal felfedezheti egyediségét, mindenki mástól megkülönböztethető voltát. Az ember a küldetését, a világ értékeinek a megismerését, felhasználását csak másokkal együttműködve, tehát közösségben tudja megvalósítani.
Január 15-16-án először tartották meg a hitoktatás napját az egyházmegyében, amelynek célja a hitoktatás jelenlegi helyzetének megismerése, a problémák feltárása és az új utak, megoldási módszerek keresése volt. A kétnapos rendezvénynek a pécsi Dóm-kőtár és a Magtár Látogatóközpont adott helyet.
Egyszer, amikor az Úr szombaton vetések között járt, tanítványai útközben tépdesni kezdték a kalászokat. Ezért a farizeusok megszólították: „Nézd, olyat tesznek szombaton, amit nem szabad!” Jézus ezt felelte nekik: „Sohasem olvastátok, mit tett Dávid, amikor társaival együtt nélkülözött és éhezett? Abjatár főpap idejében bement az Isten házába, és megette a megszentelt kenyereket, és adott belőle társainak is, pedig ezeket a kenyereket csak a papoknak volt szabad megenniük.” Majd ezt mondta nekik: „A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért. Azért az Emberfia ura a szombatnak is.”
Mk 2,23-28
Elmélkedés
Jézus korában szigorú törvények védték a szombati pihenőnapot, tulajdonképpen semmiféle munkát nem szabadott végezni. Sok esetben nem lehetett éles határt húzni a vallási és a társadalmi, közösségi életre vonatkozó szabályok között. A közösségi élet alapelvei ugyanis abból erednek, hogy a zsidó társadalom vallásos, azaz hisz abban, hogy Isten ott él közöttük. Isten jelen van a nép mindennapjaiban, cselekedetei megmutatkoznak a történelmi eseményekben, jelen van a szertartásokban és a törvényekben is. A vallás megélésének és az Istenhez való hűségnek a jele a törvények pontos megtartásában is megmutatkozik. Ebből a szempontból érthető a mai evangéliumban szereplő farizeusok álláspontja: azzal, hogy letépik a kalászokat és megeszik a búzaszemeket, Jézus tanítványai munkát végeznek, megsértik a szombati nyugalmat, és Mesterük magatartása is kifogásolható, mert nem figyelmezteti őket.
Jézus nem megveti a mózesi törvényeket és nem arra bíztat, hogy tanítványai, követői vegyék azt semmibe. Ő csak nagyon világosan rámutat arra, hogy mi a törvények eredeti értelme és lényege. Emellett azzal a joggal lép fel, hogy meghirdesse a szeretet törvényének elsőbbségét. Az ő új törvényében minden emberi értéket, a hűséget, az őszinteséget, az alázatot, a szolgálatot, az engedelmességet a szeretet hatja át.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Mindenható Istenünk, engedd, hogy folytonosan beragyogja és megújítsa szívünket a mennyből közénk jövő Megváltónk, a világ világossága! Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten örökkön örökké.
Danila Castelli gyógyulása az orvosok által is elismert 69. csoda, amely Lourdes-ban történt, és amit tudományosan nem lehet megmagyarázni.
Január 18-án a Holokauszt Emlékközpontban adták át a kitüntetést a kirekesztett, előítéletektől sújtott társadalmi csoportokat segítő személyeknek, szervezeteknek. Az idei díjazottak között van Szőke Péter, a magyarországi Szent Egyed közösség vezetője. A díjátadón részt vett Erdő Péter bíboros is.
A Karitatív Tanács humanitárius segélyszállítmányt készít elő a kárpátaljai magyarság és Ukrajna számára, melyhez január 22-én, pénteken és január 23-án szombaton várják a lakosság pénzadományait a CBA, a Tesco, a Lidl és a Spar áruházakban – jelentette be Soltész Miklós államtitkár.
„A keresztények az egyre nagyobb egységre kaptak meghívást, túllépve a régi felfogásokon és gyanakvásokon” – így buzdított Ferenc pápa a finn lutheránus egyház ökumenikus küldöttségéhez intézett beszédében január 18-án.
A Krisztus-hívők egységéért meghirdetett ökumenikus imahét január 17-től 24-ig tart. A 2016-os imahét igéje: „Arra hívattunk, hogy az Úr nagy tetteit hirdessük!” (1Pt 2,9)
Azok a keresztények, akik megálltak a „mindig így csináltuk” szemléletnél, bezárták szívüket a Szentlélek meglepetései előtt, és sosem jutnak el az igazság teljességéhez, mert bálványimádók és lázadók – fogalmazott Ferenc pápa január 18-i reggeli homíliájában a Szent Márta-ház kápolnájában.
