Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy lány, aki születésétől fogva vak volt, ezért gyűlölte az egész világot és mindenkit benne, kivéve a barátját. Ő mindig ott volt vele, segített neki és biztatta. Míg egyszer egy szép napon, végre találtak egy donort, aki felajánlotta a szemeit. A lány nagyon megörült ennek, a barátja pedig megkérdezte tőle, ha látni fog, hozzá megy-e feleségül. A lány igent mondott.
Közös bűnbánatra és eucharisztia ünneplésre gyűlt össze december 22-én a tantestület vezetésével a szepsi iskola.
Az alábbiakban a karácsonyi időszak ünnepi püspöki szentmiséinek helyszínéről és időpontjáról tájékozódhatnak.
Immár második alkalommal épült óriás betlehem a gyulafirátóti plébániatemplomban (8412 Veszprém-Gyulafirátót, Kálvária u. 35.) Az alkotás december 20-ára, advent negyedik vasárnapjára készült el.
A szolgáló és szegény egyház szerződése
A II. vatikáni zsinat befejezése előtt, 1965-ben negyven püspök gyűlt össze éjjel a Róma falain kívüli Domitilla-katakombában. Ebben az ősi keresztény temetőben szentmisét mutattak be, és aláírták a helyszínről elnevezett Katakomba-paktumot, melyben külön is elkötelezték magukat a zsinat evangéliumi eszméi mellett.
Az egyetlen forrás, ahol ma e dokumentum teljes szövegét megtaláljuk, a Boaventura Kloppenburg ferences püspök által készített A II. vatikáni zsinat krónikája. Ő a Szolgáló és szegény egyház szerződése címet adta a dokumentumnak. A püspökök vezetője Hélder Câmara, Recife (Brazilia) megyéspüspöke volt, az igazságosság és béke széles körben tisztelt XX. századi élharcosa. Később Roger Etchagaray érsek, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának tiszteletbeli elnöke is aláírta a paktumot.
A Gál Ferenc Főiskola óvodapedagógus és tanítószakos hallgatói hosszú évek óta hangversennyel teszik ünnepibbé, emelkedettebbé az adventi időszakot Szarvason. Idén december 9-én rendezték meg az eseményt.
Idei adventi kalendáriumunkkal az irgalmasság rendkívüli szentévéhez kapcsolódunk. Ferenc pápa Misericordiae vultus (Az irgalmasság arca) kezdetű bulláját idézzük napról napra. Várjuk együtt az Úr érkezését!
Amikor elérkezett Erzsébet szülésének ideje, fiúgyermeket szült. Szomszédai és rokonai meghallották, hogy milyen irgalmas volt hozzá az Úr, és együtt örült vele mindenki. A nyolcadik napon jöttek, hogy körülmetéljék a gyermeket. Atyja nevéről Zakariásnak akarták hívni. De anyja ellenezte: „Nem, János legyen a neve.” Azok megjegyezték: „Hiszen senki sincs a rokonságodban, akit így hívnának!” Érdeklődtek erre atyjától, hogyan akarja őt nevezni. Atyja írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: „János a neve.” Erre mindnyájan meglepődtek. Neki pedig megnyílt az ajka, és megoldódott a nyelve: szólni kezdett, és magasztalta Istent. Akkor félelem szállta meg az összes szomszédokat, és Júdában meg az egész hegyvidéken erről az eseményről beszéltek. Aki csak hallott róla, elgondolkodva mondta: „Mi lesz ebből a gyermekből? Hiszen nyilván az Úr van vele.”
Lk 1,57-66
Elmélkedés
Keresztelő János születésének körülményeit ismerjük meg a mai evangéliumban. A születés tényét Lukács evangélista nagyon röviden említi meg, majd részletesen foglalkozik a rokonok örvendezésével, a névadással és Zakariás némasága megszűnésével. A zsidó szokások szerint az újszülött gyermeknek a szülő vagy valamelyik őse nevét adják, így jelezvén a család folyamatosságát. A szokást ismerve értjük meg a rokonok csodálkozását és tiltakozását. Először az édesanya, Erzsébet, majd pedig az apa, Zakariás is kifejezi szándékát, hogy a gyermek neve János legyen. Keresztelő János esetében tehát ez a névadási hagyomány megszakad, amely előrevetíti, hogy a gyermeknek sajátos utat kell majd bejárni, személyével valami új kezdődik el, Isten különleges feladatra választotta ki őt. Ő már nem a múlthoz, a korábbi időkhöz kötődik, hanem ahhoz az új korszakhoz, amely a Messiás jövetelével veszi kezdetét. Felnőttként János éppen ennek az új időnek a kezdetét jelenti be, amikor a nép körében hirdetni kezdi, hogy a Messiás a világba érkezett.
Ma megpróbálok rácsodálkozni az emberekre. Gyermekekre, felnőttekre és idősekre egyaránt. Arcuk, tekintetük, személyiségük ugyan különböző, de valamennyien Istennek köszönhetik életüket. Ma mindenkiben felfedezem az élet titkát és észreveszem az Isten képmását.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Ó, Krisztus, népek királya, akit az emberiség évszázadok óta várt és vágyott; az emberiség, melyet megsebzett a bűn. Te, aki mindannak talpköve vagy, az emberiség újjáépítheti önmagát és határozott, megvilágosító vezetést nyerhet útján a történelmen keresztül! Te, aki a megosztott népeket egyesítetted Atyádnak bemutatott áldozati adományoddal, jöjj, és mentsd meg az embert! Az embert, aki szánalomra méltó és nagyszerű, az embert, aki általad jött létre a föld porából, s a te képedet és hasonlóságodat hordozza!
Szent II. János Pál pápa
A Katolikus Karitász szervezésében útjára indított Gyermekek a gyermekekért elnevezésű, országszerte megrendezett akció ünnepi zárására került sor december 22-én, kedden délután 15 órakor a budapesti Magyar Szentek templomában, ahol Erdő Péter bíboros és Mádl Dalma adták át az ajándékcsomagokat.
Olofsson Placid OSB bencés szerzetes december 23-án tölti be 99. életévét. Placid atya december 20-án, vasárnap reggel 8 órakor mutatta be születésnapi hálaadó szentmiséjét a budai Szent Imre-plébániatemplomban.
