„Szüntelen imádkozzatok” (1Tessz 5,17)
„Fiúk!! Lefekvés!!” – üvöltöttem.
Nem bírtam tovább. Kimerültem. Ez a jó szó arra, ahogy abban a percben éreztem magam, és ami azt illeti, nem csak abban a percben, hanem máskor is, naponta többször. A fiúk már ágyban voltak, harsány nevetés tört ki, és tudtam, hogy ha nem hagyják abba, és nem alusznak el hamar, reggel mind fizetni fogunk érte.
Abban az időben, amikor Jézust nagy népsokaság követte, ő hozzájuk fordult, és így szólt: „Aki hozzám jön, de nem gyűlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivérét és nővéreit, sőt még saját magát is, nem lehet az én tanítványom. Aki tehát nem hordozza keresztjét, és nem így követ engem, nem lehet az én tanítványom. Ha valaki közületek tornyot akar építeni, vajon nem ül le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, hogy van-e miből befejeznie? Mert ha az alapokat lerakta, de (az építkezést) befejezni nem tudta, mindenki, aki csak látja, gúnyolni kezdi: „Ez az ember építkezésbe fogott, de nem tudta befejezni.” Vagy, ha egy király hadba vonul egy másik király ellen, előbb leül és számot vet, vajon a maga tízezer katonájával szembe tud-e szállni azzal, aki húszezerrel jön ellene. Mert ha nem, követséget küld hozzá, amikor még messze van, és békét kér tőle. Tehát mindaz, aki közületek nem mond le mindarról, amije van, nem lehet az én tanítványom.”
Lk 14,25-33
Elmélkedés
A farizeus háza után ismét az úton lévő Jézust állítja elénk az evangélium. Nincs egyedül, sokan követik őt, mégpedig nem csak tanítványai, hanem „nagy népsokaság.” Szavait ugyan sokan hallgatják, de tanítását mintha csak tanítványaihoz intézné, azokhoz, akik komolyan veszik követését. A tegnapi evangélium példázatában az elsőként meghívottak valamilyen személyes érdekre hivatkozva utasították el a meghívást. Jézus most arról beszél, hogy mindenki tegye félre személyes érdekeit, mert az ő követése lemondásokkal jár. Isten hívását hallva ugyanis az ember döntéshelyzetbe kerül, s ha nem látja döntésének jövőbeli következményeit, akkor rosszul választhat.
Éppen ezt az előrelátást hangsúlyozza Jézus két hasonlata. Az első a tornyot építő emberről szól, aki előre pontosan kiszámítja az építkezés költségeit, s így lát neki a munkának. A másodikban egy seregével hadba induló királyról szól, aki előzetesen felméri a helyzetet, vajon van-e esélye a győzelemre azzal szemben, aki országát fenyegeti, megtámadta, mert ha nincs akkor jobb volna, ha békésen oldanák meg a helyzetet.
Krisztus-követésünkre is igaz: ha valamit rosszul kezdünk el, attól ne várjunk jó eredményt. Időnként pedig érdemes megvizsgálni azt, hogy nem tértünk-e le a kitűzött cél felé vezető útról.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Uram, nem szabad azt hinnem, hogy az egyház a maga intézményes valóságában nem a te szereteted és gondviselő útmutatásod kifejezője lenne. Győzd le kevélységemet. hogy felismerjem: nem lehet az Isten Atyja annak, akinek az egyház nem édesanyja. Segíts, hogy mindig szeressem egyházadat, mint édesanyámat.
E. Beck
Mihamarabb diplomáciai megoldást kell találni, hogy békét teremtsünk Szíriában és Irakban – ezt kérik erőteljes hangon a szír katolikus püspökök nyilatkozatukban, amelyet éves szinódusi ülésük után tettek közzé.
Ferenc pápa kedden államtitkára, Pietro Parolin bíboros aláírásával táviratban fejezte ki részvétét Klaus Werner Iohannis román elnöknek a bukaresti szórakozóhelyen történt tűzvész miatt.
November 3-án tartották a budapest-belvárosi Benedictinus – apátsági termékek boltjában az „Octo Vineae” néven palackba kerülő cuvée-borok bemutatóját, amelyek a bakonybéli Szent Mauríciusz-monostor és a partiumi arad-hegyaljai Balla Géza Pincészet együttműködése révén születtek meg.
November 2-án, hétfőn este a Szentatya meglátogatta elhunyt elődei sírját a Szent Péter-bazilika altemplomában, ahol imádkozott az őt megelőző pápák lelki üdvéért.
A budapesti Szent Egyed közösség hónapról hónapra vendégül látja szegény, utcán élő barátait egy közösen, családias hangulatban elköltött ebédre – legközelebb november 8-án.
Az ausztriai XVI. Benedek Filozófiai és Teológiai Főiskola hallgatói alternatív módon ünnepelték a halloweent és mindenszentek napját. Vidám összejövetelükön szenteknek öltöztek. Pater Johannes Paul OCist, a heiligenkreuzi ciszterci közösség tagja számolt be a kezdeményezésről.
„Hic mortui vivos docent” – „Itt a holtak az élőket tanítják.” Ez a latin mondás a sírfelirata a pécsi központi temetőben azoknak, akik felajánlották holttestüket az orvostudomány céljaira. A katolikus egyházat a november 2-i megemlékezésen Udvardy György pécsi megyéspüspök képviselte.
November 1-je, mindenszentek napja az összes szent, vagyis valamennyi megdicsőült lélek ünnepe. A megdicsőült egyház ünnepének pécsi és székesfehérvári püspöki szertartásairól számolunk be.
