Home

  • Angelo Scola bíboros a házasság misztériumáról
    Posted in: Magyar Kurír

    Heidl György, a Pécsi Egyházmegye Keresztény örökség kutatóintézetének igazgatója Angelo Scola bíboros házasságról írt gondolataiból kiindulva vázolja fel egy új házasságteológia irányait, amely lényege szerint a családra mint a Szentháromság képmására tekint.

  • Az első igazi tanúságtételem
    Posted in: Elgondolkodtató

    altFélve írom ezt a levelet, mert ez az első igazi tanúságtételem. Nem is tudom, hogy honnan kezdjem, mert amit most leírok az az eddigi életem során sokszor kísértett már, tehát az alapja hosszú évekre nyúlik vissza. Röviden annyit szeretnék elmondani az életemről, hogy Istenfélő családban nevelkedtem, de az elő igazi megtérésem 16 éves koromban volt, addig igazán nem is értettem mit jelent az, Istent szeretni és hinni.

    Bővebben …

  • 2015. október 7. – Szerda, Rózsafüzér Királynője (Lk 11,1-4)
    Posted in: Elgondolkodtató

    Történt egyszer, hogy Jézus éppen befejezte imádságát; Ekkor egyik tanítványa arra kérte: „Uram, taníts meg minket imádkozni, mint ahogy János is tanította imádkozni tanítványait.” Jézus erre így szólt hozzájuk: „Amikor imádkoztok, ezt mondjátok:
    Atyánk! Szenteltessék meg a te neved.
    Jöjjön el a te országod.
    Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.
    Bocsásd meg vétkeinket,
    miképpen mi is megbocsátunk minden ellenünk vétőnek.
    És ne vígy minket kísértésbe.”

    Lk 11,1-4

    Elmélkedés

    A mai evangéliumban arról olvasunk, hogy a tanítványok az imádkozó Jézust látva azt kérik, hogy tanítsa meg őket imádkozni. A kérés teljesítésére ő a Miatyánk néven ismert imádságot mondja nekik. Az Úr imája forradalmi szemléletváltást hozott az imádkozásban. Jézus ugyanis arra bátorít minket, hogy Istenre ne úgy tekintsünk, mint az egész világ teremtőjére és mindenható urára, hanem mint barátra, családtagra, atyára. Istennek ilyen módon való megszólítása rögtön bensőségesebbé teszi az imádkozást. Talán mi magunk is könnyen abba a hibába esünk, hogy úgy tekintünk az imára, mint az Isten és az ember közötti kapcsolatra, de olyan helyzetben, hogy az ember világa és az Isten világa egymástól távol van és az ima kapcsolatot teremt a két távoli világ között. Jézus szavai szerint egészen más a kapcsolat az Isten és az ember között, hiszen családtagok vagyunk, mi Isten gyermekei, ő pedig a mi mennyei Atyánk.

    Ebből az alaphelyzetből nézve egészen természetes az, hogy gyermeki bizalommal fordulunk Istenhez kéréseinkkel, aki szeretettel figyel ránk és szeretettel gondoskodik földi és örök életünkről. A napjainkban sokat emlegetett emberi méltóság Isten ajándéka számunkra, s e méltóság alapja az, hogy Isten gyermekei vagyunk. E méltóságunk tudatában imádkozzunk mindig Istenhez!

    (c) Horváth István Sándor

    Imádság

    Uram, én ismerem, az igazat, de nem azt mondom. Birtoklom szeretetedet, de nem azt teszem. Hiszek ugyan benned, de nem bízom benned. Beszélek a felebarátról, de nem veszem észre őt. A pénznek szolgálok, de nem szégyenlem. Kereszténynek nevezem magam, de nem vagyok az. Így van ez, de sokáig nem maradhat így! Könyörülj, Uram, rajtam!

    A. Pereira

  • Isten neve
    Posted in: Magyar Kurír

    Csigi Péter a Pécsi Egyházmegye Vadfüge rovatában Isten nevének teológiai hátteréről ír. Felcserélhető-e Isten neve bármelyik másik istenével? – teszi fel a kérdést egy II. századi teológiai vitára hivatkozva, amelynek alapján a keresztények Jézus nevéhez való viszonyulását elemzi.