„Szent Benedek műve, különösen Regulája spirituális kovászként hatott, amely az évszázadok során hazája és kora határain jóval túlmutatva megváltoztatta Európa arculatát” – mondta XVI. Benedek pápa a nyugati szerzetesség atyjáról.
A közös célért, a megbékélésért és az egységért szervez zarándoklatot a teljes Mária Úton a Mária Út Egyesület 2015. augusztus 22-én, Nagyboldogasszony ünnepe után.
A július 11-i nyomtatott és online sajtó szemléje.
A megszentelt élet évében meghirdettük „Bemutatkoznak…” kampányunkat. Azt kértük a szerzetesrendek elöljáróitól, mutassák be rendjüket, közösségüket, történetüket, karizmájukat, írjanak tevékenységükről, jövőbeli terveikről, valamint a tematikus évhez kapcsoló programjaikról.
„Nézzétek, mekkora szeretettel van irántunk az Atya: Isten gyermekeinek hívnak minket, és azok is vagyunk.” (1Jn 3,1a)
Az emelvényen álltunk az iskola dísztermében. A mellettem lévő lány nyakát nyújtogatva keresett valakit szemben a nézőtéren. Tudtam, hogy az apját keresi. A szülei elváltak, és az apja már sokszor cserben hagyta. Most azt ígérte, itt lesz. De ahogy a karmester az utolsó hangot is elintette, és az apja még sehol sem volt, társam arcára kiült a bánat.
Kedves Nővéreim és Fivéreim az Úr Jézus Krisztusban !
A belső élet dolgaiban bolyongtunk a májusi életige során gondolat és érzésvilágunkban. Az ember azt gondolná, hogy az ilyen meghitt kapcsolat Istennel, egy nagyon jól-rúgózott „pulmann-kocsit” ad az életéhez. Titkos elvárás támad szívünkben, hogy Isten biztosítson nekünk egy jól rúgózott, gördülékenyen olajozott életpályát, mintegy a belső élet jutalmaként. Hogy a zökkenők minél kisebbek legyenek, vagy tán’ ne is legyenek!
Szentmisében emlékeztek Szent Benedekre július 10-én a Tihanyi Bencés Apátság templomában. Az ünnep szónoka Korzenszky Richárd OSB, tihanyi perjel volt. A rendalapító Szent Benedek a nyugati kereszténység védőszentje és a nyugati szerzetesség atyja, 1964 óta Európa fővédőszentje.
Egy alkalommal: Péter megkérdezte: „Nézd, mi mindenünket elhagytuk, és követtünk téged. Mi lesz a jutalmunk?” Jézus így válaszolt: „Bizony, mondom nektek: ti, akik követtetek engem a világ megújulásakor, amikor az Emberfia dicsőséges trónjára ül, együtt ültök majd vele tizenkét trónon, hogy ítélkezzetek Izrael tizenkét törzse felett. Sőt mindaz, aki elhagyja értem otthonát, testvéreit, nővéreit, atyját, anyját, gyermekeit vagy földjét, százannyit kap, és elnyeri majd az örök életet.”
Mt 19,27-29
Elmélkedés
Az Egyház és a világ, az egyházi közösség és a társadalom közössége egymás mellett él és különbözőségeik ellenére egyaránt az emberek javának szolgálata a célja mindkettőnek. Ésszerűnek tűnik és várhatóan jó gyümölcsöket terem együttműködésük, ha megfelelő szellemben, az isteni törvényeket tiszteletben tartva végzik szolgálatukat. A két közösség a ma ünnepelt Szent Benedek korában, tehát az V. és VI. század fordulóján még nem volt oly módon szétválasztva, miként napjainkban a világ számos országában. Az erőteljes szétválasztás igénye a felvilágosodásnak nevezett korban jelent meg. Korábban az emberek vallási és társadalmi élete egybefonódott, szorosan összekapcsolódott. Ezért értelmetlennek tűnik a szerzetesi életet úgy értelmezni, mintha az a világtól való elzárkózás és elkülönülés lett volna, hiszen az első szerzeteseket sem nyugaton, sem a keleti hagyományokat követőket nem ez motiválta, hanem az Istennek való teljes odaadás és az emberek szolgálata. E kettős irányultságot fejezi ki Szent Benedek szerzeteseinek jelmondata: Imádkozzál és dolgozzál, azaz szenteld életedet Istennek az imádkozás által és az embereknek a munka által.
Az ünnep evangéliumában Péter apostol kérdésére válaszolva Jézus a tanítványok evilági és örök jutalmáról, az üdvösségről beszél. E jutalomra nem csak a szerzetesek számíthatnak, hanem mindazok, akik életüket Istennek szentelve dolgoznak az emberekért.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Uram, égesd szívembe, amit Jeremiás prófétának mondottál és ígértél: „Ne mondd, hogy túl ifjú vagy. Menj, ahová küldelek; hirdesd, amivel megbíztalak! Ne félj semmitől, én veled vagyok és őrködöm feletted”. Uram, bízni akarok benned, csak egy szóval mondd és én elindulok, hogy célhoz érve csodáidat lássam.
J. Sauvage
Ferenc pápa bolíviai látogatása utolsó napján, július 10-én Palmasola börtönébe látogatott, ahol ötezer elítélt él nehéz körülmények között. Elvitte közéjük Krisztus örömhírét – tájékoztat a Vatikáni rádió olasz nyelvű portálja és az Acistampa hírügynökség.
Húsz évvel a srebrenicai mészárlás után háromnapos békemenettel emlékeznek meg a boszniai muzulmánok tragédiájáról, és eltemetik a közelmúltban azonosított áldozatok maradványait – az olasz Famiglia Cristiana híradása.
