Ez a cikk 15 éve készült, de nem sokat vesztett aktualitásából. A szerk.
Rainero Cantalamessa kapucinus atya, volt teológiaprofesszor, a pápa prédikátora. Ez azt jelenti, hogy ő az, aki a pápának és munkatársainak lelki előadásokat tart az adventi és a nagyböjti időben. Világszerte ismert úgy is, mint a karizmatikus megújulás szóvivője. A nürnbergi „Jézus 2000” konferencián nagy figyelmet keltő beszédet tartott.
„Most, hogy hazaérkeztem Kárpátaljáról, jó sok levél fogadott, amiből három részlet összekapcsolódott bennem. Mindkettőt G. atya írta.
1. „Kétféle eszköz lehet Isten kezében: természetes és természetfölötti. A természetesnek természettudományos alapjai vannak, a természetfölöttinek kinyilatkoztatásbeli alapjai.”
Abban az időben így tanított Jézus: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön általa a világ. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, de aki nem hisz, az már ítéletet vont magára, mert nem hitt Isten egyszülött Fiában. Az ítélet ez: A világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert tetteik gonoszak voltak. Mert mindenki, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, nehogy napvilágra kerüljenek tettei. Aki azonban az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hadd jusson nyilvánosságra, hogy tetteit Istenben vitte végbe.”
Jn 3,16-21
Elmélkedés
Bár János evangélista írásában közvetlenül a Nikodémussal folytatott éjszakai beszélgetés után következik a mai evangéliumi szakasz, mégsem tűnik úgy, hogy Jézus kifejezetten neki beszélne. Megszűnik ugyanis a párbeszédes jelleg, s Jézus inkább egy beszédet mond, amely gondolatilag ugyan kapcsolódik a Nikodémussal való beszélgetés témájához, mégis inkább annak részletesebb kifejtése, magyarázata. A szövegben arról van szó, hogy Isten az emberek iránti szeretetből elküldi Fiát a világba. A Fiúban való hit az emberek számára az örök életet jelenti. Akik hisznek a Fiúban, azaz Jézus Krisztusban, mint Megváltóban, azok a világosságra jutnak. Akik viszont gonosz módon elutasítják és nem hisznek benne, a sötétségre jutnak. A világosság és a sötétség ebben az esetben az üdvösséget és a kárhozatot jelenti.
Az evangélista a kereszt és a megváltás titkára irányítja figyelmünket az Úr szavaival: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Jn 3,16). Az üdvtörténet kiindulópontja az Atya végtelen szeretete. A bűnnel az ember elfordul Istentől, magára vonja haragját, s az igazságosság elve szerint büntetésre számíthat. Isten azonban mégsem büntetni akar, hanem szeretetből megkönyörül az emberen, megbocsát a bűnös embernek. Az isteni irgalmasság ezen bőséges kiáradása annak köszönhető, hogy a Fiú a végsőkig engedelmeskedett az Atyának, feláldozta életét üdvösségünkért.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Istenem, Te életemnek túlvilági célt szántál. Mégis hatalmas bennem az ösztön, hogy a földi életben maradjak és arról önként le ne mondjak. Bár sejtem az én jelen életem és a
nekem szánt túlvilági élet közti összefüggést, nehezen győzöm le a belém oltott ösztönöket. Húsvét szent ünnepe adja számomra is a győzelmet! Amen.
P. Eller
Andrea Riccardi az olasz Corriere della Sera napilapban április 13-án Ferenc pápának az örmény népirtásra emlékező szentmisén elhangzott beszédét értelmezte. A két nép ma nem ugyanolyan, mint száz évvel ezelőtt volt: eljött az ideje a kiengesztelődésnek – írja az egyháztörténész.
A Szentszék és hazánk közti diplomáciai kapcsolatok helyreállításának 25. évfordulója alkalmából rendeztek konferenciát április 14-én a parlamentben. Az eseményen részt vett Paul Richard Gallagher, a Szentszéki Államtitkárság államközi kapcsolatokért felelős titkára, vatikáni külügyminiszter.
Az emberi személy méltósága, az életvédelem és a családpasztoráció összefüggéseivel foglalkoztak április 14-én a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Családbizottsága által szervezett családpasztorációs papi találkozó résztvevői Budapesten, az MKPK irodaházában.
Világszerte már több mint húszmillióan követik Ferenc pápa kilenc különböző nyelven közzétett Twitter-üzeneteit. Az MTI hírét olvashatják.
Pierre Teilhard de Chardin (1881–1955) jezsuita tudós és gondolkodó 1955. április 10-én, húsvét napján hunyt el New Yorkban. E szép ünnepen szólította magához a Feltámadt Krisztus, akit oly sokszor dicsőített, akinek tudományos munkásságát szentelte, aki lelki élete ragyogó központja volt.
A Szentlélekben újjászületett közösség a harmóniát keresi és türelmes a szenvedésben – fogalmazott Ferenc pápa április 14-én, kedden reggel a Szent Márta-házban megtartott szentmisén. A Vatikáni Rádió tudósítását közöljük.
Ünnepi közgyűlésen tekintett vissza húszéves működésére a Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület (KIFE) április 14-én Budapesten. A tagszervezetek országos és nemzetközi együttműködését építő, képzéseket nyújtó és pályázatokat kidolgozó KIFE a katolikus civil élet fontos szereplője.
