Battaplébánia

Az eucharisztikus csodák

Jóllehet az evangéliumokban s az Egyház hagyományában foglalt igazságok csodák támogatására nem szorulnak, mégis Isten időről-időre művel ilyeneket, hogy ezekkel, mint karizmákkal az igaz vallást megjelölje, kitüntesse s az egyesekben meg-megfogyatkozó hitet újraélessze, támogassa, talpraállítsa. Olykor előtte kedves művek, áhítatgyakorlatok előmozdítására használja Isten a csodákat. Nem ritkán azonban az isteni irgalomnak, könyörületnek van főszerepe abban, hogy Isten ily rendkívüli eszközökhöz nyúljon, főleg ha nagy, hősies bizalom szinte provokálja az ő közbelépését. A történelmi hitelességű csodák tekintélyes része épen az Oltáriszentségben való hitet támogatja. Nem fog ártani, ha egyik-másikat felemlítjük, főleg olyanokat, melyek emléke szinte megöröködött, vagy amelyek napjainkban, majdnem szemünk láttára mentek végbe s így nagyobb hatással vannak reánk.

A betániai vacsora után a tizenkettő közül az egyik, akit karióti Júdásnak hívtak, elment a főpapokhoz és megkérdezte tőlük: „Mit adtok nekem, ha kezetekbe juttatom Jézust?” Azok harminc ezüstöt ígértek neki. Ettől kezdve csak a kedvező alkalmat kereste, hogy kiszolgáltassa őt nekik. A kovásztalan kenyér ünnepének első napján a tanítványok ezzel a kérdéssel fordultak Jézushoz: „Hol készítsük el neked a húsvéti vacsorát?” Ő így felelt: „Menjetek be a városba, egy bizonyos emberhez, és mondjátok neki: A Mester üzeni: Közel van az én időm; tanítványaimmal nálad költöm el a húsvéti vacsorát.” A tanítványok úgy tettek, ahogy Jézus meghagyta nekik, és elkészítették a húsvéti vacsorát. Amikor beesteledett, Jézus a tizenkét tanítvánnyal asztalhoz telepedett. Miközben ettek, így szólt hozzájuk: „Bizony mondom nektek, közületek egyvalaki elárul engem!” Erre nagyon elszomorodtak, és sorra kérdezték őt: „Csak nem én vagyok az, Uram?” Ő így válaszolt: „Aki velem egyszerre nyúl a tálba, az árul el engem. Az Emberfia ugyan elmegy, amint megírták róla, de jaj annak, aki az Emberfiát elárulja! Jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik!” Erre Júdás, az áruló is megkérdezte: „Csak nem én vagyok az, Mester?” Ő így felelt: „Te magad mondtad!”
Mt 26,14-25

Elmélkedés

Mennyire érdekes Júdás jelenléte, szerepe az evangéliumokban. Júdásé, az apostolé, az árulóé. Az evangélisták akár hallgathattak volna róla, mert nem vetett jó fényt Jézusra, aki egy ilyen személyt is beválasztott legbizalmasabb baráti, tanítványi körébe, a tizenkét apostol közé. De az igazsághoz, Jézus élettörténetéhez, a megváltás művéhez Júdás is és az árulás ténye is hozzátartozik, ezért nem hallgatnak róla.

Júdás személyével kapcsolatban az evangélisták éppen a legérdekesebb kérdésre nem válaszolnak: miért árulta el Jézust? Kapzsiságával, pénzsóvárságával, a vérdíjként kapott harminc ezüsttel aligha magyarázható szörnyű tette. A főtanács tagjait nem érdekelte, hogy miért árulja el egy tanítványa mesterét. Ők örültek a kedvező alkalomnak, hogy elfoghatják Jézust, gyorsan fizettek, de egyáltalán nem érdekelte őket, hogy miért tesz ilyet valaki. Az apostolok sem igyekeztek a későbbiekben társuk magatartására magyarázatot találni, az Úr feltámadása pedig végképp feledtette velük a kérdést.

A kérdés kétezer éve újra és újra felmerül hívőkben és nem hívőkben egyaránt. Hogyan lesz valakiből áruló? Miért tesz ilyet egy ember? Miért árulja el az ember azt, aki szereti őt? A kérdés megválaszolatlan. A kérdés megválaszolhatatlan. Az árulás bűne megmagyarázhatatlan.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Istenünk, Te nem kívánod a bűnös halálát, hanem azt, hogy meg térjen és éljen. Tekints hát jóságosan gyarló emberi természetünkre. Elismerjük, hogy por vagyunk, és a porba térünk vissza. Add meg mégis, hogy elnyerjük bűneink bocsánatát, és életünk megújuljon föltámadt Fiad hasonlóságára. Amen.

Nagylelkűség, méltóság, barátság – ezekkel a szavakkal jellemezte Fernando Filoni bíboros, a Népek Evangelizálása Kongregáció prefektusa a jordániai Ammánban március 30-án tett látogatását, ahol két plébániai közösséggel találkozott, amely iraki menekülteket fogad be – tudósít a Vatikáni Rádió.

Országszerte 22 ezer rászoruló családnak készít húsvéti ajándékcsomagokat a Katolikus Karitász a templomi tartósélelmiszer-gyűjtés adományaiból. Budapesten kétszázötven, Pécsett százötven családnak adtak át csomagot március 31-én – tájékoztat a segélyszervezet és a Pécsi Egyházmegye.

A Szentatya kinevezte a Katolikus Nevelésügyi Kongregáció új vezetőjét, valamint az Apostoli Szentszék Vagyonkezelőségének új tagját – tette közzé a hírt a Vatikáni Rádió honlapja március 31-én.

A kereszt Isten szeretetének ragyogó csúcspontja, Istené, aki megóv bennünket. Arra kaptunk meghívást, hogy mi is a szeretet őrzői legyünk – e gondolatból kiindulva írta meg a nagypénteki elmélkedést Renato Corti püspök a pápa által a Colosseumnál vezetett Via Crucisra. A Vatikáni Rádió híradása.

A Pécsi Egyházmegyében három helyszínen: a pécsi Tettyén, Máriagyűdön és Bátaszéken rendeztek nagyszabású passiójátékot március 29-én, virágvasárnap. A Pécsi Egyházmegye összefoglalóját közöljük.

„Az etnikai és vallási alapú visszaélések áldozatai a Közel-Keleten” témában tartott nyílt vitát március 27-én az ENSZ Biztonsági Tanácsa New Yorkban. Az ülésen felszólalt Bernardito Auza érsek, a Szentszék állandó ENSZ-megfigyelője – tudósít a Vatikáni Rádió.

Március 21-én tartották a gödöllői premontrei gimnázium aulájában az egyházmegyei világi munkatársak találkozóját. A tanárok, hitoktatók, szolgálattevők, egyháztanácstagok előtt bemutatkoztak az egyházmegyében működő szerzetesrendek – tájékoztat a Váci Egyházmegye.

Március 21-én tartották Vácon az egyházmegyei világi munkatársak találkozóját. A tanárok, hitoktatók, szolgálattevők, egyháztanácstagok előtt bemutatkoztak az egyházmegyében működő szerzetesrendek – tájékoztat a Váci Egyházmegye.