A vágytól, hogy megbecsüljenek, – szabadíts meg Jézusom!
A vágytól, hogy szeressenek, – szabadíts meg Jézusom!
A vágytól, hogy népszerű legyek, – szabadíts meg Jézusom!
A vágytól, hogy fölemeljenek, – szabadíts meg Jézusom!
A vágytól, hogy tiszteljenek, – szabadíts meg Jézusom!
Keresztelő János tanítványai egyszer Jézushoz járultak, és megkérdezték tőle: „Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te tanítványaid viszont nem tartanak böjtöt?” Jézus így felelt nekik: „Vajon szomorkodhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? Eljönnek a napok, amikor elviszik tőlük a vőlegényt, akkor majd böjtölnek.”
Mt 9,14-15
Elmélkedés
Az ószövetségi idők zsidó hagyományában a böjt megtartása kétféle célt szolgált. Egyrészt akkor hirdettek az egész nép számára böjtöt, amikor valamilyen veszélyben Istenhez fordultak segítségért és imádságukat a böjtöléssel akarták megerősíteni. Másrészt a böjt bűnbánati cselekedet volt, a bűnösség elismerése és kifejezése annak, hogy vissza kívánnak térni Isten törvényeinek útjára. E kétféle vonatkozás a zsidó gondolkozásban szorosan összetartozott: a népet azért éri valamilyen csapás vagy fenyegetés, mert bűnös és nem él az Istentől kapott törvények szerint. Ha tehát a böjt megtartásával közelednek Istenhez, el fog múlni a veszély.
Jézus és a későbbiekben a keresztény gyakorlat új értelmet ad a böjtölésnek, amely túlmutat a korábbi nagyonis gyakorlatias, haszonelvű szempontokon. „Vajon szomorkodhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény?” (Mt 9,15) – teszi fel a kérdést Jézus a mai evangélium szerint, amikor Keresztelő János tanítványai nehezményezik, hogy Jézus tanítványai nem tartanak böjtöt, holott ők és a farizeusok tanítványai is megtartják a böjti szokásokat. Az Úr szemében tehát a böjt szomorúságot, gyászt jelent, aminek véleménye szerint most, amíg ő a világban van, nincs itt az ideje. E ponton nyer valójában új értelmet és mély lelki tartalmat a böjt: már nem a gyász és a szomorúság kifejezése és nem csupán segélykiáltás Isten felé, hanem a várakozás kifejezése. Böjttel várjuk az Urat, a vele való találkozást.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Uram, Istenem, szívből bánom egész életem minden vétkét, mert ezzel rászolgáltam büntetésedre; mivel hozzád, legnagyobb jótevőmhöz hálátlan voltam; különösen pedig azért, mert téged, végtelenül jó Istent ezáltal megbántottalak!
Ígérem, hogy életemet megjavítom, és többé nem akarok vétkezni. Jézusom, add ehhez kegyelmedet!
Kiállítás nyílt a Fuga Budapesti Építészeti Központban „Templomaink tegnap és ma” címmel február 19-én, csütörtökön. A Győr-Moson-Sopron Megye templomépítészetét bemutató tárlatot Körmendy János, a Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara alelnöke nyitotta meg.
A pedagógusok lelkigyakorlaton vettek részt Ugrits Tamás atya vezetésével.
Olga Makar Kijevben él, frissen végzett újságíró. A Szent Egyed közösség tagja. Közösségével a szegényeket szolgálják, és arról tanúskodnak, hogy hazájuk számára a legfontosabb érték a béke.
Február 18-án, hamvazószerdán elkezdődött a nagyböjt, a húsvétra való felkészülés ideje. Egyházmegyéink tudósításait közöljük a hamvazószerdán tartott liturgiákról.
A február 14-én tartott konzisztórium folyamán bejelentették, hogy május 17-én Ferenc pápa szentté avat két palesztin és egy francia szerzetes nővért. A Zenit és a Vatikáni Rádió német szerkesztőségének tudósítása.
Pedagógus lelkigyakorlat – Ugrits Tamás atyával.
A budapesti Jezsuita Roma Szakkollégium és a miskolci Görögkatolikus Cigány Szakkollégium tíz szakembere február 17-én Máriabesnyőn képzésen vett részt, amelyen az elismert HR-tanácsadó, Tóth Zoltán ismertette a nagy multinacionális cégek tehetséggondozási gyakorlatát – tájékoztat a Jézus Társasága.
Hagyományos stációs szentmisével kezdte meg a Szentatya a nagyböjtöt február 18-án az ősi római tradíció jegyében – számol be a Vatikáni Rádió.
