Battaplébánia

A január 24-i lapok szemléje

1. Én megbocsátok Uram, Jézus Krisztus, megbocsátok ……… testvéremnek. Megbocsátom bűneit, amelyekkel megsebzett engem és fájdalmat okozott nekem.
Bővebben …

1. Én megbocsátok
Uram, Jézus Krisztus, megbocsátok ……… testvéremnek.
Megbocsátom bűneit, amelyekkel megsebzett engem és fájdalmat okozott nekem.

Jézus az apostolok kiválasztása után tanítványaival együtt hazatért Kafarnaumba, Péter házába. Ott azonnal nagy tömeg verődött össze, úgyhogy még evésre sem volt idejük. Amikor rokonai ezt meghallották, elindultak, hogy erőnek erejével magukkal vigyék, mert az volt róla a szóbeszéd, hogy eszét vesztette.
Mk 3,20-21

Elmélkedés

A csodatételek és a Tizenkettő kiválasztása után Márk evangélista bemutatja a negatív reakciókat is. A nép körében elterjed a szóbeszéd, hogy Jézus „eszét vesztette.” Rokonaihoz is eljutnak a hírek, ezért elmennek, hogy magukkal vigyék. Jobb, ha nem járja tovább a falvakat és a városokat, ezért jobb volna elrejteni a nyilvánosság elől – gondolják. Az evangélista nem jegyzi le, hogy mi alapján terjedhetett el ez a szóbeszéd, s arra sem tér ki, hogy a rokonok miért adtak hitelt e vélekedésnek.

Maga a szóbeszéd elterjedése és a rokonok viselkedése azt mutatja, hogy az emberek nem értik Jézust. Tanítása hallatán és csodái láttán kérdések merülnek fel bennük, mert olyan dolgokat tesz, amit más emberek nem. Próbálják megfejteni Jézus erejének titkát, de csapdába ejti őket saját gondolkozásuk, mert nagyonis emberien gondolkoznak. A természetfeletti látásmód, a hit hiányzik belőlük. Könnyebb nekik elfogadni az eszement Jézusról szóló beszédet, mint hinni.

Az elmúlt napokban elmélkedtünk a Jézus által elhozott új világról és az általa alapított új közösségről. Ehhez ma hozzátesszük, hogy a mi Urunk új gondolkozást kíván követőitől, tőlünk. Túl kell lépnem az emberi gondolkozás határain és meg kell nyitnom értelmemet Isten titkai előtt. A titkok és isteni igazságok előtt, amelyeket nem feltétlenül értek, de hittel elfogadok.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Atyánk és Istenünk! Örömmel köszönjük meg Neked, hogy mindig, mindenhol és minden kultúrában vannak és voltak olyanok, akik imádsággal fordulnak Hozzád. Mindenekfölött köszönjük Fiadnak, Jézus Krisztusnak a példáját és tanítását, aki arra hívott minket, hogy imádságban várjuk az Ő országának eljövetelét. Taníts bennünket jobban imádkozni. Taníts bennünket együtt imádkozni, hogy mindig felismerjük vezetésedet és bátorításodat örömünkben és bánatunkban a Szentlélek ereje által. Ámen.

A gyónás nem „ítélet”, hanem „találkozás”. Találkozás azzal az Istennel, aki megbocsátja és minden bűnét elfelejti annak, aki nem fárad bele irgalmát kérni. Ez az alapgondolata Ferenc pápa homíliájának a január 23-án, péntek reggel bemutatott szentmiséjén a Szent Márta-házban.

A világosság, amely a külső dolgokban arra szolgál, hogy az ember el ne tévedjen, az isteni dolgokban éppen az ellenkezőjét eredményezi; nem engedi, hogy meglássuk a jobbat.

Sokkal biztosabban éI a lélek akkor, ha nem lát. (Vagyis: a természetes világosság, ha csupán utána indulunk, akadályozza a természetfölötti dolgok megértését. Lelki dolgokban legbiztosabb vezetőnk a sötét hit.)

Forrás: Keresztes Szent János aranymondásai – AndroKat

A megszentelt élet évében meghirdettük „Az én szerzetesem” kampányunkat. Azt kérjük olvasóinktól, osszák meg velünk, ki a kedvenc szerzetesük – vagy más megszentelt életet élő ismerősük –, mit jelent ő számukra. Ezúttal Debreceni Pál mutatja be Kurczina Terézia nővért, akit csak virtuálisan ismer.

A január 22-én hetvenedik születésnapját ünneplő Christoph Schönborn tiszteletére rendezett ünnepi ebéden megszólalt az egyik vendég telefonja. Ferenc pápa jelentkezett, és Schönborn bíborost kérte: boldog születésnapot kívánt az osztrák főpásztornak.

Egyháztörténeti konferenciát rendeznek a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán 2015. január 29-én – tájékoztat a Pécsi Egyházmegye.