Home

  • Adventi kalendárium – 2014. december 9.
    Posted in: Magyar Kurír

    Advent első vasárnapján elkezdődött egyházunkban a megszentelt élet éve. Ehhez kapcsolódunk kalendáriumunkkal: korábbi századokban élt és köztünk élő, ismert és kevésbé ismert szerzetesek gondolatait idézzük mindennap. Várjuk együtt az Úr érkezését!

  • Mikor Istennel is türelmetlen vagyok
    Posted in: Elgondolkodtató

    alt„Hiszen Isten maga ébreszti bennetek a szándékot, s hajtja végre a tettet tetszésének megfelelően.” (Fil 2,139)

    Vigyázz – kész – rajt!

    Mindig elsőként löktem el magam a földtől erre a vezényszóra. Nem volt startlécünk, a betonra rajzolt vonalról indultunk. Jó volt az nekünk.

    Azért sem törődtem vele, hisz én voltam a leggyorsabb az osztályban hetedikben. Bármikor le tudtam hagyni a lányokat, de a fiúkat is. Kivéve 600 méteren.

  • Óvjuk a támogató kapcsolatokat!
    Posted in: Elgondolkodtató

    altEgyik ügyfelem téli hónapjai nagyon keservesek, mert ebben a periódusban üzleti tevékenységük lelassul.

    Nemrégiben átnéztük és kiértékeltük a téli időszak pénzügyi előrejelzéseit, mely során világossá vált: súlyos nehézségekbe ütközik a beszállítók időbeni kifizetése.

  • 2014. december 9. – Kedd (Mt 18,12-14)
    Posted in: Elgondolkodtató

    Egy alkalommal Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: „Mit
    gondoltok? Ha valakinek száz juha van, és egy elcsatangol közülük,
    nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyen, és nem megy-e, hogy
    megkeresse az eltévedtet? Ha aztán szerencsésen megtalálja, bizony
    mondom nektek: jobban örül neki, mint az el nem tévedt
    kilencvenkilencnek. Éppen így mennyei Atyátok sem akarja, hogy csak
    egy is elvesszen e kicsinyek közül.”
    Mt 18,12-14

    Elmélkedés

    Jézus példabeszédet mond a száz bárányra vigyázó pásztorról. A pásztor legnagyobb gondossága és figyelme mellett is előfordulhat, hogy elvész a nyájból egy bárány. Hiába számolja meg újra és újra a rábízott állatokat, csak kilencvenkilencig jut, egy bizony hiányzik. A történetet hallván egyesek talán azt gondolják, hogy egy százalék veszteség még belefér e munkába, a gazdája előtt majd valahogy kimagyarázza a dolgot. A lényeg, hogy a többivel el tud számolni.

    Itt jön a történet fordulata, miként ezt Jézus példabeszédei esetében megszokhattuk. A pásztort nem nyugtatja meg, hogy a nyáj többsége megvan, őt nyugtalanítja az egyetlen eltűnt bárány, s azonnal keresésére indul. A példabeszéd helyes értelmezésének kulcsa az, hogy felismerjük ezen cselekvésének indítékát. Mi áll tehát annak hátterében, hogy az elveszett keresésére indul? A válasz egyszerű: bár egyetlen bárány sem az övé, hiszen ő csak szolgálatot végez, mégis ezt a szolgálatot felelősséggel végzi. Ha csak a fizetségért dolgozna, aligha indulna el. Ő keresni indul az egyetlen elveszettet, mert minden bárányra úgy tekint, mintha az övé volna.

    Miért küldi el a mindenható Isten saját Fiát a világba, hozzánk kicsiny emberekhez? Miért lesz Isten Fia, Jézus Krisztus emberré? Miért vállalja megváltói küldetését, a szenvedést és a halált? Miért indul az irgalmas Isten az elveszett, a bűnös ember után? A válasz egyszerű: Isten úgy tekint rám, hogy az övé, az ő gyermeke vagyok.

    (c) Horváth István Sándor

    Imádság

    Várja a mi lelkünk az Urat, jobban, mint az őrök a hajnalt, mert tudjuk, még egy kis idő, és újra velünk leszel, Üdvözítőnk. Óvj meg minket attól, hogy velünk kelljen perbe szállnod, hogy dicsőséged elé nem a te szolgálatod ruhájában álltunk. Add, hogy mint az Úr szolgálóleánya, szívünkben őrizzük tetszésed keresését. Legyen velünk a te kegyelmed, és jöjj el, Urunk, ne késlekedj!

  • Az én szerzetesem: Géczy M. Erzsébet iskolanővér
    Posted in: Magyar Kurír

    A megszentelt élet évében meghirdettük „Az én szerzetesem” kampányunkat. Azt kérjük olvasóinktól, osszák meg, ki a kedvenc szerzetesük – vagy más megszentelt életet élő ismerősük –, mit jelent ő számukra, mit szeretnek benne. Szemán Réka Debrecenből küldte el írását.