Battaplébánia

Kafarnaumban így tanította Jézus a sokaságot: „Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön, nem éhezik többé; és aki bennem hisz, nem szomjazik soha. Megmondtam nektek: Bár láttok engem, mégsem hisztek. Minden, amit az Atya nekem ad, hozzám jön. Aki tehát hozzám jön, nem utasítom el. Nem azért jöttem le a mennyből, hogy a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, aki küldött engem. Aki pedig küldött, annak az az akarata, hogy semmit el ne veszítsek abból, amit nekem adott, hanem feltámasszam az utolsó napon. Atyám akarata az, hogy mindaz, aki látja a Fiút és hisz benne, örökké éljen, és én feltámasztom az utolsó napon.”
Jn 6,35-40

Elmélkedés

A csodálatos kenyérszaporítást követően Jézus hosszasan beszél a népnek az általa adott kenyérről. A hallgatóság az Isten által adott kenyérre, a mannára gondolt, ami a pusztai vándorlás során táplálékot jelentett az éhező népnek. A zsidók számára ez az egykori csoda meghatározó esemény volt, ezért gondolataikban keresték a kapcsolatot azzal a kenyérrel, amit Jézustól kaptak az előző napon.

Mi másként értjük Jézus szavait, hiszen a kenyérről mondott beszédének minden kijelentését már az Oltáriszentségre vonatkoztatjuk. A mai szakaszban az Úr a következőket mondja: „aki hozzám jön, nem éhezik többé; és aki bennem hisz, nem szomjazik soha” (Jn 6,35). Természetesen nem a földi táplálékra gondol, hanem a lelkiekre, és mi is az élő kenyérre gondolunk, az Eucharisztiára, Krisztus testére. Jézushoz menni azt jelenti, hogy hittel elfogadom őt, hittel befogadom őt, egyesülök vele. E lelki kapcsolat, lelki egyesülés a szentáldozásban jön létre. Az Oltáriszentségben Krisztus testének vétele mindig arra a szeretetre emlékeztet minket, amit az Úr vállalt értünk, s ami erősebb a halálnál. Krisztus szüntelenül találkozni akar velünk, hozzánk jön, s azt kéri, hogy mi hozzá menjünk. Önmagát, testét és vérét adja nekünk az átváltoztatott kenyérben és borban, amikor pedig magamhoz veszem őt, akkor önmagamat adom át neki teljesen.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Istenünk! Fiad, Jézus Krisztus vállalta a kereszt súlyát. Odaadta értünk az életét. Taníts meg minket, Istenünk, hogy mindennapjainkban készségesen vállaljuk az áldozatot. Nem beletörődést, hanem tudatos vállalást kívánsz tőlünk. Add, hogy életünket Krisztus szerint alakíthassuk. Add, hogy életünket értelmesen tudjuk leélni. Add, hogy feladatainkat készséggel vállalhassuk.

II. János Pál pápa teológiai munkássága

Május 10-én 10 órakor Veszprémben a Szentháromság téren Boldog Gizella ereklyéjének jelenlétében ünnepi szentmisét celebrál és szentbeszédet mond Balás Béla kaposvári megyéspüspök.

A szentmise végén kerül sor a Szent Imre-díjak átadására. A szentmise után az ereklye ünnepélyes átvitele a Szent Mihály Bazilikába, amit zenés áhítat követ. Közreműködik: a Szent Mihály Bazilika kórusa és a veszprémi Szent László templom kórusa, vezényel: Zsilinszky Cecília.

Május 10-én, szombaton, Budapesten az Örökimádás Templomban (IX.ker., Üllői út 77., a Klinikák metróállomásnál) a liturgikus emléknap előestéjén ÉGI ERŐFORRÁS címmel közbenjáró imaestet szervez a Szociális Testvérek Társasága Boldog Salkaházi Sára emléknapjára. A 18 órakor kezdődő szentmisét Mohos Gábor atya, a MKPK titkára mutatja be. Ezt követik a tanúságtételek, majd 21 óráig szentségimádás és közbenjáró ima lesz. Szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt a szociális testvérek, a Nyolc Boldogság Közösség és az Emmanuel közösség tagjai.

Május 17-én, szombaton kilenc szakaszban szervezik meg, immár nyolcadik alkalommal a budapesti Élő Rózsafüzér Zarándoklatot. A kilenc egyidejű gyalogos zarándoklat egy-egy szakasza kb. húsz kilométeres út megtételét jelenti, érintve városszéli plébániákat, kegyhelyeket, természeti és kulturális értékeket. A szomszédos szakaszok zarándokai öt végponton találkoznak egymással, ahol este hálaadó szentmisét tartanak. A zarándoklatot lezáró esti szentmiséket 19 órakor a következő helyszíneken celebrálják: Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök Fóton, Horváth Zoltán István esperes plébános Pestszentlőrinc-Havanna lakótelepen, Dr. Pákozdi István egyetemi lelkész Máriaremete Kisboldogasszony-bazilikában, Dr. Beran Ferenc esperes h. plébános Kerepesen, Dr. Török Csaba Nagytétényben.

Május 12. és 17. között rendezik meg a XXII. Szent István Könyvhetet, melynek ünnepélyes megnyitóját május 12-én, hétfőn 11 órakor tartják a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. II. emelet). A könyvhetet Erdő Péter bíboros, a Szent István Társulat fővédője nyitja meg. Laudációt mondanak: Rokay Zoltán, a PPKE HTK tanszékvezető egyetemi tanára, valamint Katona István ny. egri segédpüspök. A megnyitón adják át az idei Stephanus-díjat, melyet teológiai kategóriában: Bolberitz Pál teológus, filozófus; irodalmi kategóriában Fésűs Éva író vehetnek át.

I. Egy kalandor megtérése

Charles de Foucauld-t (ejtsd: Sárl dö Fukó) a világ mint Marokkó első kutatóját, mint a tuareg-szótár megszerkesztőjét, a Francia Földrajzi Társaság kitüntetettjét ismeri. (+1916). Ez a különös életutat bejárt ember azonban mindenekelőtt az újkori kereszténység nagy alakja.

magyar felirat

Az Akadémiai Kiadó egy érdekes könyvére hívjuk fel a figyelmet. A szerk.
Tudásunk nem jelentéktelen hányadát képezik a különböző tévhitek. Ezek olyan tudományosan nem helytálló ismeretek, melyek alapvetően befolyásolják a világról alkotott képünket, m…

Abban az időben, amikor Jézus az örök élet kenyeréről beszélt, így szóltak hozzá a tömegből: „Hadd lássuk, milyen csodát művelsz, hogy higgyünk neked! Mit tudsz tenni? Atyáink mannát ettek a pusztában, amint az írás mondja: Égből való kenyeret adott enni nekik.” Jézus így felelt: „Bizony, bizony, mondom nektek; nem Mózes adott kenyeret az égből, hanem Atyám adja az igazi mennyei kenyeret. Az az Isten kenyere, amely leszállt a mennyből, és életet ad a világnak.” „Uram – kiáltották –, add nekünk mindig ezt a kenyeret!” Jézus így válaszolt: „Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön, nem éhezik többé; és aki bennem hisz, nem szomjazik sohasem.”
Jn 6,30-35

Elmélkedés

A pusztai vándorlás idején az Istentől kapott mannakenyér az életet jelentette a választott népnek. Ha nem táplálta volna őket az Úr, éhen haltak volna. Isten pedig a manna-csoda révén megmutatja, hogy gondoskodik övéiről és övéi életéről.

Erre emlékeztette az embereket a Jézus által tett csodálatos kenyérszaporítás, de ez nem volt elég a nép számára és olyan újabb jelet követelnek, amely alapján hihetnek benne s amely igazolja, hogy ő a Messiás. Milyen szándék lehet a követelés hátterében? Ha jó szándékú volt a kérés, akkor valóban hinni akartak az emberek. Ha viszont rossz szándékkal kérték ezt, akkor csak próbára akarták tenni Jézust és abban bíztak, hogy nem tud csodát tenni és kudarcot vall. Talán ez utóbbi a valószínűbb, hiszen Jézus nem teljesíti a kérést. Ennek az lehet az oka, hogy Jézus nem a csodaváró emberi elvárásoknak akar megfelelni, hanem mindig az Atya akaratát teljesíti, valamint messiási kilétét még nem akarja felfedni teljesen.

Jézus tehát nem tesz újabb csodát, de tanítást ad az igazi mennyei kenyérről, amelyet az Atya ad az embereknek. Ez a kenyér ő maga, az ő valóságos teste, amelyet az Oltáriszentségben vehetünk magunkhoz, mint az élet kenyerét és az örök élet táplálékát. Az egykori manna előképe az élő kenyérnek, az Oltáriszentségnek. Ha Krisztus testével, az Oltáriszentséggel táplálkozunk, akkor miénk lesz az örök élet.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Te mindig meghallgatsz minket, bár emberi szavaink nélkül is tudod, hogy mire van szükségünk lelki fejlődésünkhöz. Hittel és bizalommal fordulunk hozzád, és kérünk, hogy adj meg nekünk mindent, a mi üdvösségünkre szolgál! Köszönettel és hálával tartozunk neked azért, mert gondunkat viseled és segítesz minket, hogy eljussunk az üdvösség re. Szeretnénk, ha tanításod jó talajra hullna a szívünkben! Add, hogy mindig nyitott szívvel hallgassunk téged és tanításodat életre váltsuk!