Szabadkőművesség és katolicizmus: engesztelhetetlen ellenségek

Amikor a szabadkőművesség néven ismert nemzetközi, kvázi-vallásos társaság természetéről és céljairól van szó, a nézeteltérés a szabály, nem pedig a kivétel. Minden egyes könyv, amely a szabadkőműves szervezetek törvénytiszteletét, emberbaráti szeretetét és toleráns univerzalizmusát hangsúlyozza, válasz egy másik könyvre, mely elítéli őket a politikai felforgatásokban vagy a katolikus egyház elleni kultúrharcban játszott rejtett szerepük miatt, míg megint mások ezoterikus tanításaikat és bonyolult rituáléikat dicsérik vagy gúnyolják.
A kutatást bonyolítja a tény, hogy a szabadkőművesség nem egyetlen entitás, hanem páholyok és testvérszervezetek regionális hálózataiból álló fogalmi egész, amelyek mindegyike többé-kevésbé hasonló rituálékkal, tanításokkal és vállalkozásokkal rendelkezik – hasonlóan ahhoz, ahogyan „protestantizmusról” beszélünk, melyben független szekták sokasága létezik, többé-kevésbé egymást fedő hittel és gyakorlattal[i].
