A battai katolikusok az 1715-ben alapított érdi plébániához tartoztak, oda jártak át szentmisére. Ez nem kis fáradtságot és áldozatot jelentett.

Az 1845 évi érdi plébánia püspöki látogatása könyvének megjegyzése szerint: „Bata fiókegyházban azon egy keresztet kivéve, mely a temetőben létezik, semmi más egyházi szobor vagy kép nincsen.”

A XIX. sz közepén a battai hívők elhatározták, hogy falujukban templomot építenek, az iskola melletti területen. Az 1870-es években belekezdtek a gyűjtésbe. Vették a tarisznyájukat és évtizedekig gyűjtöttek a környék, és Fejér megye falvaiban.

1894 szeptember 16-án alakult meg a Templom Építő Bizottság. Tőry Emil műépítészt kérték meg a templom tervezésére, a kivitelezést Unghváry Antal építőmester végezte. 1909. október 30-án Holeksy Ágoston érdi plébános megáldotta a templom alapkövét. A következő év nyarára elkészült a Szent László tiszteletére emelt templom, melyet Prohászka Ottokár püspök szentelte fel 1910. augusztus 28-án.

Az oltár és a szószék Sziklai József nyitranováki oltárépítő munkája. A két új harangot Egry Ferenc budapesti harangöntő készítette. Ő szerelte fel a toronyba a harmadik harangot is, amely addig az iskola mögötti haranglábon függött. A templomi padokat és a sekrestyei szekrényt Schaffer Antal ercsi-i asztalosmester készítette.

1929-ben ismeretlen jótevők Liziői Szent Teréz szobrával díszítették a templomot.

A keresztút képeit 1934. február 14-én szentelték fel. Fugel német festő képeinek színes másolatai.

1955-ben készültek a templom freskói és vászonképei, melyeket Dr Dénes Jenő festette. A templomfestés alapgondolata: a battai templom a magyar engesztelés kis szentélye legyen. A templom szentélyének freskóján középen látható a Magyarok Nagyasszonya, bal oldalán a magyar szentek hódolnak előtte, jobb oldalán Szent László király vezetésével a battai hívek, élükön dr. Prohászka Ottokárral.

 

 


Nagyobb térképre váltás